1983. március 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
286
r í l f 3 * d./ A felújítási költségek a VI. ötéves tervre jóváhagyott átlagos norma /237»ooo.-Pt./lakás/, és a tapasztalati szám /15o-18o.ooo.-1 t/lakás/ fajlagos költséggel számolva, évente 5Öo-83o mill.I't-ot tesznek ki. Számításaink szerint a 19*8oo db 1-12 lakásos épületből - még az indokoltan fenntartott fővárosi korlátozó rendelkezések után is - mintegy 16.ooo épület adható el, 65*ooo lakással, amely 1981. évi árszínvonalon számítva 3oo mill.ft.bevétel és 85o-l.loo millió Pt. kiadást jelent. L szerint ennél az épületállománynál az állami dotáció 66 % /a teljes állami lakásállományra vonatkozóan országos adat a 4.sz.mellékletben/ lenne. Az állami terheket csökkentő költségkihatást figyelembe véve, tehát indokolt ennek az épületállománynak az eladása. Az eladást indokolja az is, hogy a szétszórtan elhelyezkedő, gazdaságtalanul kezelhető épületállomány értékesítése a megmaradó épület és lakásállomány hatékonyabb, tervszerűbb kezelését, fenntartását tenné lehetővé. I Nem közömbös az sem, ha ezek a kis épületek személyi tulajdonba, illetve n társasházi tulajdonközösség gondozásába kerülnek} a kezelés, fenntartás gondja jobban megoldódik, mert a volt bérlők érdekeltté válnak a lakóházak megóvásában, a kisebb javításokat maguk is képesek elvégezni. Haját ügyintézésben a bonyo- litás rugalmasabb. A tapasztalatok szerint a tulajdonosok fokozottan ügyelnek lakóhelyük rendjére, tisztaságára. A lakosság szemszögéből vizsgálva, a kis épületek eladásának kérdését, az ingatlankezelő vállalatokhoz és a Főigazgatósághoz beérkező kérelmekből tapasztalható, hogy megnőtt az érdeklődés a lakásvásárlás iránt. Általában megnőtt a lakosság igénye a személyi lakástulajdon iránt, egyrészt, mert a tanácsi bérlakásokban - a lakásbérletre vonatkozó jogszabályi rendelkezések módositása folytán - arányosabbá váltak az állam ós L * to fe ^ <mmmn— i
