1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
53
I ’1---< ^ I i í » Járványügyi helyzet A járványügyi helyzet mindenkor jellemző az orvostudomány, a közegészségügy, valamint a társadalom egészének a fejlettségére. Budapest járványügyi helyzetét ezeken kivi 1 a jelentős idegenforgalom is befolyásolja, melyen kerusztül lehetőség van olyen fertőző betegségek behurcolására, amelyek itt eredetileg nem honosak. Ilyenek a malária, a trópusi parazitózisok ós a karatén betegségek, melyek közül nálunk a kolerának van jelentősége. Utóbbi behurcolására sor került több európai országban, de Magyarország nem volt közöttük. A fertőző betegségek előfordulásáról a fővárosban 1882 óta vannak adatok, igy a fejlődés és változás hosszú idő óta nyomonkövethető. A 4. táblázat a fontosabb bejelentett fertőző betegségek alakulását mutatja. A fővárosi fertőző betegek kórházi ellátása az eredetileg 1430 ágyas László kórház feladata. A zömmel régi pavilonokból álló intézményben átmenetileg 338 ágy szünetel, mivel életveszélyes voltuk miatt 4 pavilont le kellett bontani. Ezek pótlására a VI, ötéves tervidőszakban egy 336 ágyas pavilon épül. A tifuszos, májgyulladásos és a fertőző agyhártya- és agyvelőgyulladás- ban szenvedő betegek közel 100 %-a, a többi állapotuk súlyosságától függően, a dysenteriások 65 %-a, a sal- monellosisos betegek 40 %-a és a vörhenybetegek 30 %-a * kerül kórházba. A fertőző betegek szállítását és a fertőző betegségek utáni zárófertőtlenitést a KÖJÁL végzi. A fertőző betegségek halálozása jelenleg igen alacsony, és az összhalálozásban elenyésző szerepet játszik /2. ábra/. Az évente bejelentett általában több tízezer 19 53 L -J tó® . . . I
