1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
47
__ = _ T 1 \ ' Atemüszaki zajcsökkentés költséges volta miatt előtérbe került az egyéni zajvédő eszközök alkalmazása. Egyes iparágakban ma is számos egészségre ártalmas anyagot használnak fel vagy keletkezik különböző technológiai folyamatokban : azbeszt - építőipar, toluol - nyomdaipar, klórozott szénhidrogén - tisztitóipar, ¥ benzol - gumiipar, vinil-klorid - műanyagipar, ólom - fénkohászat, akkumulátorgyártás. Amennyiben a védekezés ezen ártalmak ellen műszaki- technikai vagy egyéni védőeszközök hiányában nem kie- légitő, foglalkozási megbetegedés jön létre. A bejelentett foglalkozási megbetegedések számszerű alakulá- i sa a fővárosban igen kedvező /10. ábra/. Az egyes betegségcsoportok előfordulási gyakorisága /ll. ábra/ lényegesen megváltozott; az utóbbi években emelkedett a halláskárosodás /1969. óta kártalanitásra jogosító foglalkozási betegség/, a vibrációártalom ós a foglal- [ I kozási fertőző megbetegedések részaránya. A bejelentett foglalkozási megbetegedések 35 %-a gépipar, 30 %-a | könnyűipar /elsősorban a textilipar/, 10 %-a a vegyipar ós 25 %-a az egyéb iparágak területén fordul elő. Halálos foglalkozási mérgezés évente 1-2 tprténik, 1981. évben 3 eset volt. t j - A foglalkozási megbetegedések csökkenése lehetővé tette a munkahelyi körülmények és egyéb nem specifikus keresőképtelenséggel járó megbetegedések közötti összefüggések vizsgálatát. A textilipar zajos üzemeiben pl. a magas vérnyomás, idegrendszeri megbetegedések, üzemi ba- 1 lesetek gyakoribbak, a gyógyszeriparban a streptomicinnel dolgozóknál 15 %-ban fordul elő halláskárosodás, a hegesztők egészségi kockázata mind a megbetegedési ese- tek, mind a kiesett munkanapok számát tekintve meghaladja a kontrolcsoportét. Hasonló összefüggések mutathatók ki a vegyiparban és az élelmiszeriparban is. jP 13 ■ [ ti . . ti - - -------------------
