1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

45

I-*—p— to ' " ” ' " ~ " - -- - -- - - , f ; A hulladékok végleges ártalmatlanításának egyetlen módja 1981-ig a gödörfeltöltósea módszer, "a rendezett lerakás" volt. Az 1982-ben üzembe helyezett Szemétégető Mü a ke­letkezett hulladék mintegy felét képes megsemmisíteni. A főváros területén lévő hulladéklerakó helyek előrelát- * hatólag 3 eiven belül betelnek, ezért az új helyek kijelö­, lése sürgeő feladat. A fővárosban keletkező ipari hulladékok mennyiségi ós mi­nőségi viszonyairól nincsenek átfogó pontos adatok. A KÖJÁL által 1978-ban végzett reprezentatív felmérés adatai szerint, mely az 'üzemek önbevallásán alapult, évente mintegy 1,5 milló t ipari hulladék termelődik Budapesten. Ebből veszélyes hulladék kb. 210.000 t, melynek 50 %-át újrahasznositják. Az újrahasznosított mennyiség kivételével az ártalmatlanitás megoldatlan az í egész fővárosban. Javulás e téren a regionális rends.er /égetőmű, tároló telephely/ kiépítésétől várható. A radioaktív hulladékok begyűjtése és tárolása szigorú | szabályok szerint történik. 1976-ban elkészült Püspökszi­lágyban /Pest megye/ az ország egyetlen Radioaktív Hul­ladékfeldolgozó és Tároló Telephelye, melyet a Fővárosi KÖJÁL üzemeltet. Itt tárolják a főváros és az egész or- I ezág területéről begyűjtött hulladékot, átmenetileg ide kerül a Paksi Atomerőmű kis- és középaktivitású radio­aktív hulladéka is. 1 I \ | (/tf r> i 11 X f w I ki L fej w*** mm** L . ti _________________________*---——---------------- —-—-————*— ■-------------------■

Next

/
Thumbnails
Contents