1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
43
Í . ■ - - - , 1 ' A vasúti közlekedési zaj általában nagyobb, mint a közúti, a zajterhelés azonban kisebb, mert a vasúthálózat sűrűsége elmarad a forgalmi úthálóhattól. Budapesten a légiközlekedés által okozott zajterheléssel is számolni kell. A Ferihegyi Repülőtér környékén folyamatban van a zajgátló övezetek kijelölése, a tervezett intéz- f kedések sem fedhetik el azonban azt a tényt, hogy a repülőtér környezetében a 65 dB /A/-nól nagyobb zajszinttel terhelt terület nagysága 1980-ban közel 50 km2 volt. A rágcsáló és rovarfertőzöttség elsősorban nagyvárosi ) 9 probléma. Budapesten 2 millióra becsülték a patkányok számát 1970-ig. 1971-72-ben megtörtént a főváros teljes patkánymentesitése, s ezt követően a mentesség folyamatos fenntartásával sikerült elérni, hogy Budapest már 10 éve patkányoktól mentes, ez nemzetközileg is elismert eredmény. A csótányok gyors elszaporodása a fekvőbeteg intézetekben, élelmiszeripari- és kereskedelmi egységekben s az utóbbi években a lakótelepek lakásaiban, intézkedést tett szükségessé. Az eddig végzett lakótelepi /XIV., XV., XI. kerületek/ csótánymentesités tapasztalatai alapján elkészült a főváros hosszútávú programja, mely további fertőzött lakótelepek mentesitósét ós az í eredmények fenntartását irányozza elő. A főváros vizgazdálkodása szempontjából kiemelendő jelentőségű a Duna, mivel a parti szűrésű viz a főváros ivóvízellátása szempontjából a legfontosabb viznyerósi lehetőség. A Duna kémiai vízminősége az utóbbi években általában II. osztályú, amit az érkező viz határoz meg, a bakteriológiai vízminőség a Duna Budapest feletti ] szakaszánál II-III., a budapesti szakaszé pedig III. osztályú. A Duna budapesti szakaszának elsődleges problémája a bakteriológiai szennyezettség. A fővárosi kis vízfolyások /Rákospatak, Szilaspatak, ördögárok/ vízminősége mind kémiai, mind bakteriológiai szempontból 9 1 ; I ntfl| L—_— ra _ . . , _
