1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
389
f - 19 I Ugyanez mondható el a járványos fültőmirigy-gyulladáa- ról és a rézsahimlőről /rubeola/. Ezen megbetegedések fele zajlik kollektiva járványok formájában, leginkább az óvodai korosztályokat érintve. Csak védőoltások bevezetése hozhatna alapvető változást, mint ahogy a megfelelő védőoltás hatása jól lemérhető a kanyaró megbetegedések alakulásán /4. táblázat/. A jelenleg előforduló malária esetek minden esetben importált fertőzések voltak, külföldi illetve külföldön járt magyar állampolgárok révén. A veszettség elleni védekezés sok problémát okoz a fővárosban. Bár a kutyák megbetegedését az oltásokkal sikerült felszámolni, a vadon élő állatok, elsősorban a rókák között van veszettség, igy a főváros környékén élő rókákban is. A gondos járványügyi munkának tudható be, hogy emberi veszettség Budapesten évtizedek óta nem fordult elő. A virusos influenza járványok azokban az években, amikor fellépnek, gyakorlatilag a főváros egészét érintik és a betegek száma messze meghaladja az összes egyéb fertőző megbetegedést. Budapesten 1971-ben több, mint 400 ezer, 1973- ban 280 ezer, 1974/75-ben 345 ezer, 1978-ban pedig 228 ezer beteget érintő járvány zajlott le. Azóta ilyen halmozódások nem fordultak elő, a fővárosi influenza jelzőszolgálat által megadott hüléses, influenzaszerü megbetegedések száma 1979# és 1981. között évente 140.000 körül mozgott, A fe.itetvesség többször okozott problémát az elmúlt évtizedben. Az 1970-es évek közepétől jelentősen emelkedett a fejtetvesek száma Budapesten, de hasonló volt a helyzet országosan, sőt az egész világon. A fertőzöttség 1978-79-ben érte el a maximumot, az általános iskolák alsó tagozatos ta. ! Cl0) I h - - ' :
