1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
38
1 i » I A születéskor várható átlagos élettartam emelkedése /66 év férfiaknál, 73,2 év nőknél/ az időskorúak számának és arányának növekedését eredményezi, igy a következő években a halálozási arány további emelkedésével kell számolni. f A halálokok összetételében jelentős változások következtek be /2. ábra/. Amig 1960-ban a kát leggyakoribb halálok - a keringósrendszer betegségei és a daganatok - képezte az összes halálesetek valamivel több, mint felet, 1980-ban o két csoport részesedése közeledik a 75 %-hoz. A keringési rendszeren belül a halálozás 40 %-át az ischaemiás szivbetegségek okozzák, gyakoriságuk az utóbbi 20 évben megnégyszereződött, növelve a 40-60 éves férfiak halandóságát. A csecsemőhalandóság Budapesten kedvezően alakul, 1981-ben 22,0 %o volt, az eddig tapasztalt legalacsonyabb órték. Az országos átlagnál /20,6 %o/ még mindig valamivel magasabb, a több koraszülött és az ezzel összefüggő magasabb új szülőtthalandóság következtében. A késői csecsemőhalandóság tekintetében a főváros helyzete az országosnál /3., 4. ábra/ jobb. Az élet- ós munkakörülmények gyorsütemü javulása mellett nem kívánatos jelenségek is tapasztalhatók a lakosság körében, egyebek között az alkoholizmus /3. táblázat/, az inaktiv életmód, a szabadidő egyoldalú felhasználása. Az életmódban és a magatartásban tapasztalható káros szokások mint kockázati tónyezők befolyásolják a lakosság egészségügyi állapotának alakulását . ] 4 L-----------------------------------------------'-I to
