1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

374

r '

I

»

í- 4 i

fejlődött, még nem valósult meg a környezetvédelmi követelménynek megfelelően.

A főváros köztisztasági helyzetét általában, de különö- ' sen a közterületek vonatkozásában sok jogos kritika érte az

elmúlt években. A szigorúbb intézkedések és a széleskörű társadalmi mozgalom /Szép, tiszta, virágos Budapestért/ nyomán egyes területeken lassú javulás már tapasztalható, de messze nem kielégitő még a helyzet.

A nagyvárosi mesterséges környezet tartalmazza és hordozza mindazokat a modern urbanizációs ártalmakat, melyek a világ valamennyi nagyvárosára, igy Budapestre is jellemzőek.

Közismert tény a levegőszennyezodés. A BVTV adatai szerint a | főváros lakosságának 24 %-a él kéndioxid, illetve 12 %-a porral szennyezett levegőjű térségben.

I

A főváros levegőszennyezettségi helyzetét az emissziók,

, a földrajzi adottságok, valamint a meteorológiai tényezők együttesen határozzák meg. Az emisszió az ipari technológiák- [ bői, a fűtésből, az energiaellátásból és közlekedésből származik. Az ismert helyhez kötött szennyező források száma a fővárosban 1981-ben 8404 volt /1296 telephelyen/, itt működik az országban lévő összes légszennyező forrás több mint 50 %-a.

Ezek közül kb. 200 iparvállalat a legjelentősebb légszennyező,

► az általuk kibocsátott szennyező anyag az összes 70-80 %-át

jelenti. A főváros területén a 60-as évek második felétől átfogó intézkedések történtek a lakások fűtési rendszerének kor- szerüsitésére /földgázprogram, távfűtés/, melyek eredményeként több, mint 450 ezer lakás fűtése vált korszerűvé. Ennek ellenére ma is számottevő a lakossági tüzelésből származó szeny- nyeződés, közel 300 ezer lakásban van még egyedi fűtés.

Mindezekhez járul a megnövekedett közúti gépjárműforgalom

TO

___TOto_________________________________________________________________________________________________________ta___._____________________________