1982. szeptember 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
247
1 A költségvetési szervek rendszerén belül - gazdálkodási jogkörét tekintve a Fővárosi Közterület-felügyeletet az állami költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló 19/1980. (IX.27.) PM.sz. rendelet 3. §.(2) bekezdésében foglaltak alapján önálló költségvetési szervként célszerű besorolni. A szerv vezetőinek és dolgozóinak munkaviszonyára a Munka Törvény- könyvének a költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról szóló munkaügyi miniszteri rendelet az irányadó. Az intézmény közegei a szolgálatot egyenruhában teljesítik. t A Fővárosi Közterület-felügyelet jogállásának lényeges része irányításának meghatározása. A Tanácstörvény végrehajtása tárgyában kiadott 11/1971. (III. 31.) Korm.sz. rend. 70. §. (2) bek. alapján az intézményeket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szakigazgatási szervek irányítják. A Fővárosi Közterület-felügyelet az Igazgatási Főosztály irányitása alatt működik. Az irányitó szerv lenne egyébként a Fővárosi Közterület-felügyelet - mint önálló költségvetési szerv - felügyeleti szerve is, a 19/1980. (IX.27.) PM sz. rend. 3.§. (3) bek. b/ pontja alapján. 6. A Fővárosi Közterület-felügyelet szervezete és létszáma, tárgyi feltételei + a/ A Közterület-felügyelet szervezetét tekintve is alapvetően fővárosi kell legyen. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy a szervezet egésze fővárosi irányitás alá tartozik. (A kerületi tanácsi és egyéb szervekkel való kapcsolatra a későbbiekben térünk ki.) ' * A szervezet felépítése, illetve tagozódása alapvetően 3 variációban képzelhető el: |- az egész szervezet központi fővárosi elhelyezésével;- fővárosi központtal, kerületenként alközpontokkal;- a fővárosi központtal, kerületközi alközpontokkal. Ebben az utóbbi esetben az egyes kerületközi alközpontok székhelyének ás területének meghatározásakor célszerű a kerüleü;özi szabálysértési r hatóságok területéhez való igazodás. A variációk közül kizárhatónak látszik a kerületenként létrehozandó alközpontok rendszere; ez ugyanis túlzottan alaprózná a szervezetet és nehezítené az irányítást. Az egész szervezet központi elhelyezése sem célszerű, mert távol esne a ténylegesen ellenőrzendő területtől; a központból a területre ki-, illetve onnan való visszaérkezés, utazgatás felesleges "üresjáratot" eredményezne. ,A ti? vp ; a I fa I tf-----------------------------------------------------------------------------J to
