1982. július 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
90
snortfelügyelőségek, a terv-, az ipari-kereskedelmi-, az egészségügyi és a lakásügyi osztályok. Ez az öt osztály a kerületi szakigazgatási szervek 50 ?ó-a, dolgozóik számát tekintve azonban az apparátus 20 ?ó-át sem éri el. A szervezet túlzott tagoltsága és belső aránytalanságai nehézkessé teszik a szervek közötti koordinációt, bonyolítják az ügyintézést, akadályozzák a megfelelő szakosodást. A kis létszámú szerveknél komoly probléma a helyettesítések megoldása, ami szintén a gyors ügyintézés, végső soron a lakossági kapcsolatok rovására megy. (A kerületi tanácsapparátusokban az ügyintézők 70 ?ó-a nő; magas a fiatalok aránya. A GYES, gyermekápolás stb. miatt időszakosan kieső dolgozók helyettesítése nagy gondot jelent.) A szakigazgatási szervek között a létszám - feladatokhoz igazodó - átcsoportositása rugalmasan nem oldható meg. Emiatt egyenetlen a munkaterhelés. A kerületi tanácsok ezideig szervezetük lényeges megváltoztatása nélkül, belső feladat- és létszám-átcsoportositással igyekeztek alkalmazkodni a fokozódó követelményekhez, megteremteni a javuló lakossági ügyintézés feltételeit. Ezt jelzik a kerületi kezdeményezések; illetve a saját elhatározásukból végrehajtott szervezeti intézkedések:- Valamennyi kerületben összevonták a még különálló ipari és kereskedelmi osztályokat (1981-ben: V,, VIII., XIII,, XIV. kerület).- Az ügyfélszolgálatot a szervezési osztálytól az igazgatási osztályhoz csatolta a XII. kerület.- A VII., a XI. és a XX. kerület családpolitikai részleg kialakítását kezdeményezte a gyámügyi és szociálpolitikai feladatok összevont ellátására.- Több kerület javasolta a testnevelési- és spoctfelügyelőségek szervezeti egyesítését a művelődésügyi osztályokkal, továbbá a pénzügyi és a tervosztályok összevonását. > \ kerületi törekvések azt erősitik, hogy s hagyományosan kialakult szakigazgatási szervezet átfogó korszerüsitésre szorul. Az egységes fővárosi koncepció hiánya miatt azonban sokszínű, gyakran egymással ellentétes elképzelések, megoldások születnek. A kerületi vezetők többsége - érezve a növekvő követelmények és a jelenlegi helyzet t közti feszültséget- sürgeti a korszerűbb, rugalmasabb szervezeti keretek megteremtő- sét; az erre vonatkozó egységes fővárosi koncepció kialakítását. A kerületi tanácsok elnökei - az előzetes véleményezés során - egyöntetűen úgy Ítélték meg, hogy szükséges és időszerű a szervezet korszerűsítése. Általános volt az a vélemény, hogy a kerületi tanácsok apparátusának felépítése nem lehet kerületenként más és más; a helyi sajátosságoknak döntően az egyes szakigazgatási szervek belső L i y
