1982. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
8
Több intézkedést tettünk Végrehajtó Bizottságunk határozatai végrehajtásának fokozottabb ! ellenőrzésére, pontosítottuk nyilvántartási rendszerünket. i A Végrehajtó Bizottság körültekintéssel vizsgálta a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentéseket. Ennek következménye, hogy a szakigazgatási szervek vezetőinek túlnyomó többsége már konkrétabb és tárgyszerűbb jelentést ad a határozatok végrehajtásáról. A Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei tartalmukban színvonalemelkedésre utalnak, ^ | £#, > elkészítési idejük is lerövidült. Viszont a jogszabály által előírt 8 napos kötelezettségünknek több ízben nem tudtunk eleget tenni. A jövőben ügyelnünk kell arra is, hogy a munkatervben betervezett fő napirendi pontok a megjelölt időben kerüljenek megtárgyalásra. A beszámolási időszakban határozatképtelenség miatt mindössze egy esetben kellett ismételten összehivni a Végrehajtó Bizottságot. A Végrehajtó Bizottság határozatai törvényesek. A beszámolási időszakban egy esetben hoztunk tör- vénysértő határozatot, melyet a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága hatályon kivül helyezett. 2. A Végrehajtó Bizottság kapcsolata a nem tanácsi szervekkel. A Végrehajtó Bizottság nem tanácsi szervekkel fennálló kapcsolata rendszeres, megfelelő hatékonyságú. A kerületi pártbizottsággal a kapcsolatot jónak, elvi alapokon nyugvónak tartjuk. A pártbizottság irányító és ellenőrző munkája következetes és kellően kritikus. Politikai eszközeivel jelentősen segíti érvényesíteni az általános és helyi várospolitikai, társadalompolitikai célkitűzések megvalósítását. Fejlődő a Végrehajtó Bizottság és a Hazafias Népfront XXI. kerületi Bizottsága kapcsolata. A kapcsolatot azonban szervezettebbé és folyamatosabbá kell tennünk, különösen a társadalmi munkák szervezésében. Ezért az együttműködési megállapodásokat felül kell vizsgálnunk és azt ki kell egészítenünk. Együttműködési megállapodás szabályozza kapcsolatainkat a KISZ-kerületi bizottságával és a szakmaközi bizottsággal. Rendszeres és folyamatos kapcsolatot tartunk a kerületi rendörka- j pitánysággal, a kerületi ügyészséggel és bírósággal. A kerületben működő vállalatokkal, szövetkezetekkel, intézményekkel kapcsolataink hagyományosan jók és sokoldalúak. A fejlesztési terveink összeállításakor véleményüket és támogatási lehetőségeiket figyelembe vesszük. Ezt követően együttműködésünket középtávú szerződésekben rögzítjük. Különösen jelentős támogatást kapunk terveink végrehajtásában a Csepel Vas- és Fémművektől, a Papíripari Vállalattól, a Magyar Posztógyártól, a Lakásépítő Ipari Szövetkezettől, valamint a Duna kertészeti MGTSZ-töl. 3. A Végrehajtó Bizottság irányító, ellenőr/.ő tevékenysége a szakigazgatási szervek irányában. A szakigazgatási szervek munkájának értékelése. A Végrehajtó Bizottság irányító, ellenőrző tevékenységét kellően differenciált módszerekkel látta el. A szükségesnek megfelelő mélységben foglalkozott a fejlesztési kérdésekkel. Tevékenységében nagy súlyt helyezett arra, hogy a lehetőségek szerint, a kedvezőtlen, elmaradt i területek fejlesztésére is sor kerüljön. A fejlesztési feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása évek óta egyenletes ütemü, a gazdálkodás folyamatossága biztosított volt. A Végrehajtó Bizottság munkájának középpontjában a városfejlesztési és az ezzel összefüggő szanálási feladatok mellett a művelődésügyi, az egészségügyi, és ellátás-szolgáltatási feladatok állottak. Kiemelt feladatunk a Rákóczi Ferenc út és a Csepel Vas- és Fémművek közti terület szanálása, és annak biztosítása, hogy azok a csepeliek, akik lakáshoz jutnak, lehetőleg Csepelen maradjanak. A fejlesztések eredményességének megítélésénél figyelemmel kell lenni a kerület viszonylagos elmaradottságára, amely miatt a jelentős erőfeszítéssel és társadalmi összefogással is — egyes területeken — csak ' lassú előrehaladás érhető el. iH A Végrehajtó Bizottság differenciált és hatékony irányító, ellenőrző tevékenysége következtében az V. ötéves terv kitűzött céljai túlnyomórészt teljesültek. A terv elkészítésekor a fővárosi j előirányzatokat a kerület úgy igyekezett saját erőforrásaiból kiegészíteni, hogy az ellátottság ■'•/•jlgttl ! a különböző területeken javuljon. A kerület a városfejlesztés eredményeként az V. ötéves terv időszakában alapvetően átalakult. Az új lakótelep létesítésével tovább bővült a lakásállomány mintegy 5500 új lakás építésére kerüli sor. A lakásszaporulat jelentős része — 2200 db — magánerős és telepszerű kezdeményezésben épült. Jelentős mértékben megnőtt az állami kezelésben lévő összkomfortos lakások aránya. Az állami lakásoknak jelenleg 76" -a összkomfortos. Növekedett a kerület lakóház felújításra fordít- •' ható előirányzata is, de ennek ellenére a régi komfort nélküli lakások állagában jelentős ja- 7 vulás nem következett be. j; Az V. ötéves tervidőszak során a kerületi fejlesztések középpontjában — az igényeknek megfelelően — a lakásépítkezések mellett a kulturális ágazat fejlesztései szerepeltek. A terv kitűzött céljai az igényeket tükrözték az. általános iskolai fejlesztések területén, de nem voltak meg a megvalósítás műszaki és anyagi feltételei. E miatt a tervezett 126 tanteremmel szemben 52 tantermet sikerült felépíteni. r i ■ ■ ■ I
