1982. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
277
A tanácstagok interpellációs jogukkal 1977-1979 évben, 1980. I. félévben nem éltek. 1980, II. félévtől minden tanácsülésen van interpelláció, viszonylag magas számban. /1980. II. félévben 44: 1981-ben 70 interpelláció hangzott el/ Az interpellációs jogkör kiterjedtebb gyakorlása a tanács-demokráciát is erősítette. Szükséges azonban intézkedéseket tennünk az interpellációk jobb előkészítésére és arra, hogy a tanácstagok az interpelláció jogintézményét jobban megismerjék és helyesen alkalmazzák. A fővárosi tanácstagok többsége a tanács ülésein rendszeresen rósztvesz, aktiv, a kerület problémáit jól ismeri és képviseli. Összegezve: a tanács meghatározó szerepe mind a Végreha.itó Bizottság, mind sa.iát bizottságai, mind pedig a tanacs-apparátus irányában érvényesül. A tanács aktusai törvényesek. A döntéselőkészitést a végrehajtás megszervezését a tanácstagok, a tanácsi bizottságok és a Végrehajtó Bizottság irányításával, a szakapparátus megfelelő hatékonysággal látja el. A tanács és szervei tevékenységében a tanácsokat érintő párt-és álami döntések, a tanácstörvény és a végrehajtására hozott intézkedések teljesültek. Mindezek alapján erősödött a tanács népképviseleti, önkormányzati, államigazgatási .jellege. 2. A Végrehajtó Bizottságnak a tanácsi bizottságok munkáját segitő tevékenysége: A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának határozatait, ajánlásait túlnyomórészt végrehajtottuk. A bizottságok elnökeit a munkaterv-készités időszakában több izben összehívtuk abból a célból, hogy az éves munkaterveik összeállításánál fordítsanak különös gondot, javaslattevő, véleményező, előkészítő, ellenőrző, összehangoló funkciójuk együttes érvényesítésére. Felhívtuk figyelmüket: muhkaterveik ne legyenek túlzsúfoltak. Ennek eredményeképpen ma már lényeges fejlődés tapasztalható e tekintetben is. Intézkedéseink nyomán a bizottságok működése tervszerűbbé, hatékonyabbá vált, növekedett munkájuk súlya, lényegesen javult javaslattevő, különösen véleményező szerepük. 1976-1981. között a Számvizsgáló Bizottság, és az Ellátás-Szolgáltatási Bizottság kivételével valamennyi tanácsi bizottság beszámolt tevékenységéről a tanácsnak. A nem tanácstag bizottsági tagok aktivitása fejlődött. A Művelődésügyi és Ifjúságpolitikai Bizottság elnöke a tanács általános elnök- helyettese, mig a Műszaki Kommunális Bizottság elnöke a tanács elnökhelyettese. Az 1980-ban megtartott alakuló tanácsülés határozata alapján 8 tanácsi bizottság működik, nevezetesen: Ügyrendi; Számvizsgáló; Közgazdasági-Tervezési-Társadalmi Munkát Szervező; Igazgatási és Jogi; Műszaki-Kommunális; Ellátás-Szolgáltatási; Egészségügyi és Szociálpolitikai; valamint Művelődésügyi és Ifjúságpolitikai Bizottságok. A 8 bizottságban a nem tanácstag bizottsági tagok száma: 18. i A bizottságok munkájának tervszerűbbé és hatékonyabbá tétele érdekében félévenként a Tanács elnöke és a Végrehajtó Bizottság titkára megbeszélést tart azok elnökeivel. A megbeszéléseken a bizottságok elnökei tájékoztatást kapnak az időszerű és aktuális kérdésekről. A bizottságok elnökei viszont tájékoztatják a tisztségviselőket a bizottságok tevékenységéről, esetleges gondjaikról. így a kölcsönös információcserét is biztosítottuk. ' A bizottságok kapcsolata a tanács tisztségviselőivel, Végrehajtó Bizottsággal, és a szakigazgatási szervekkel megfelelő és folyamatos. Rendszeresítettük azt a gyakorlatot, hogy a Végrehajtó Bizottság üléseire a tárgyalandó téma szerint illetékes bizottsági elnököt minden esetben meghívjuk. Az elért fejlődés mellett a bizottsági munka fejlesztése tekintetében vannak tennivalóink. El kell érnünk, hogy a bizottságok kezdeményezőbbek legyenek.különösen ellenőrzési funkcióikat gyakorolják az eddiginél hatékonyabban. Biztosi- # ^ _____________________ ...... ‘""ll 04 1 1 ■■■■■II —■ — ■ -- --- | -- -...... ^ 1 I \ —S k- 3 -
