1982. május 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
677
I —p— > ! • - 2 A. jay.afiA.atok. .igdffkp^a; ad a/ r ~ Dósai László: kubikus volt; a munkásmozgalomban a felszabadulás előtti óvekben párt-összekötőként tevékenykedett* A tervezett névadó személyiség személyi adatai az illegalitás következtében ismeretlenek* Illegális munka végzése közben - feljelentés alapján - a nyilasok 1944*deoemberében a lakásáról elvitték és kivégezték* A Fővárosi Tanáos XI* Népművelési Osztályának előterjesztésére 1953-ban /a III.kerület javaslata alapján/ a Végrehajtó Bizottság már nevezett el Óbudán Dósai Lászlóról utoát, amely azonban a lakótelep épitése következtében megszűnt. Mivel Óbudáért áldozta életét, igy kívánják a kerületben emlékét továbbra is megőrizni. A dokumentálható személyi adatok hiányára tekintettel az elnevezést megfontolandónak tartjuk; az MSZMP KB Párttörténeti Intézete állásfoglalásától, illetve a Fővárosi Levéltár esetleges további adataitól függően terjesztjük a Végrehajtó Bizottság elé.- Darvas Józsefi Orosházán, 1912.február 10-én született, meghalt 1973. december 3-&; Író, publicista, politikus, a népi irók mozgalmának egyik legjelentősebb tagja. Kiskunfélegyházán 1932-ben elvégezte a tanítóképzőt, de | állást nem kapott. A fővárosba jött, ahol kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal. 1933-ban letartóztatták, két hónapra börtönbe vetették, majd haza- toloncolták Orosházára. Rendőri felügyelet alatt állt, de az illegális párttal valő kapcsolatát továbbra is fenntartotta. 1934-től újságírói tevékenységet folytatott. A közélet és az irodalom kezdettől fogva összekaposolódott tevékenységében. Jelentős szerepe volt a Márciusi Front létrehozásában, részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság fel munkájában. 1945-től aktiv résztvevője volt a politikai életnek, haláláig országgyűlési képviselő volt. 1951-53-ban és 1959-től a Magyar írók Szövetségének elnöke, 1960-tól a Hazafias Népfront alelnöke, 1972-től az Elnöki Tanáos tagja volt. Kiemelkedő irodalmi és közéleti tevékenységét Népköztársasági Érdemrenddel /1948/, Szocialista Hazáért Érdemrenddel /19&7/, *■ Munka Vörös Zászló Érdemrenddel /1970/, a Kossuth-dij két alkalommal történő odaadományozásával ismerték el. Müvei közül különösen kiemelkednek a következők: A legnagyobb magyar falu /1937/, Város az ingoványon /1945/, Kormos ég /1959/, Részeg eső /1963/, A térképen nem található- pitypang /1974/. É ^ |j-1—1 - —LJ L . ^ ... . . ... ——— .... ..——— ■■ Mtt. , - . ■ -.....
