1982. május 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
335
^^----I '' ! '- 2 A .javaslatok indokolását ad a/ ** Dósai László: kubikus volt; a munkásmozgalomban a felszabadulás előtti években párt-összekötőként tevékenykedett. A tervezett névadő személyiség személyi adatai az illegalitás következtében ismeretlenek. Illegális munka végzése közben - feljelentés alapján - a nyilasok 1944.deoemberében a lakásáról elvitták és kivégezték. A Fővárosi Tanáos XI. Népművelési Osztályának előterjesztésére 1953-ban /a III,kerület javaslata alapján/ a Végrehajtó Bizottság már nevezett el Óbudán Dósai Lászlóról utoát, amely azonban a lakótelep épitése következtében megszűnt. Mivel Óbudáért áldozta életét, igy kívánják a kerületben emlékét továbbra is megőrizni. A dokumentálható személyi adatok hiányára tekintettel az elnevezést megfontolandónak tartjuk; az MSZMP KB Párt- történeti Intézete állásfoglalásától, illetve a Fővárosi Levéltár esetleges további adataitól függően terjesztjük a Végrehajtó Bizottság elé.- Darvas Józsefi Orosházán, 1912.február 10-én született, meghalt 1973. deoember 3--4a; iró, publicista, politikus, a népi irók mozgalmának egyik legjelentősebb tagja. Kiskunfélegyházán 1932-ben elvégezte a tanítóképzőt, de állást nem kapott. A fővárosba jött, ahol kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal. 1933-ban letartóztatták, két hónapra börtönbe vetették, majd haza- toloncolták Orosházára. Rendőri felügyelet alatt állt, de az illegális párttal való kaposolatát továbbra is fenntartotta. 1934-től újságírói tevékenységet folytatott. A közélet és az irodalom kezdettől fogva összekaposolódott tevékenységében. Jelentős szerepe volt a Márciusi Front létrehozásában, részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság > munkájában. 1945-től aktiv résztvevője volt a politikai életnek, haláláig országgyűlési képviselő volt. 1951-53-Lan és 1959-től a Magyar Irék Szövetségének elnöke, 1960-tól a Hazafias Népfront alelnöke, 1972-től az Elnöki Tanáos tagja volt. Kiemelkedő irodalmi és közéleti tevékenységét Népköztársasági ÉrdemrenddBl /1948/, Szocialista Hazáért Érdemrenddel /1967/, a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel /1970/, a Kossuth-dlj két alkalommal történő odaadományozásával ismerték el. Müvei közül különösen kiemelkednek a következők: A legnagyobb magyar falu /1937/, Város az ingoványon /1945/, Kormos ég /1959/, Részeg eső /1963/, A térképen nem találhatópitypang /1974/.-------- I — -I - —p —
