1982. április 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
57
I ~*--ttt---- V, ~ J ■ I í 1 - 3 - j Annak érdekében, hogy a vállalatok a VI. ötéves létszámtervüket a források ismeretében határozzák meg, a Fővárosi Tanács több intézkedést tett. A Végrehajtó Bizottság Ajánlásokkal és Irányelvekkel segítette a tervező mun- . j kát és a vállalati munkaerőgazdálkodási politika formálását, amelyet a Budapesti Pártbizottság Gazdaságpolitikai Bizottsága is megtárgyalt és hasznosiI tásra a fővárosi pártszervezetekhez eljuttatott. A Munkaügyi Főosztály mind, . ezek alapján a felügyeleti szerveket és a budapesti jelentősebb munkáltatókat | (kb. 800) Írásban - és a várható tendenciákat az adott ágazatot érintően tételes számításokkal kiegészítve - külön is tájékoztatta. Mindezek eredményeként a középtávú és éves vállalati létszámtervek a korábbi időszakokhoz képest reáliI sabbak, de a munkaerő-kinálat jelzett csökkenését kellő mértékben még nem vették figyelembe. A Fővárosi Tanács számításai szerint pl; azt, hogy a tervidőszakra eleve ne hiánymérleg készüljön (vagyis a szolgáltatás legszükségesehb létszám-fejlesztéseit végre lehessen hajtani) az ipar 60-62 ezres létszám-kibocsátása tenné lehetővé. A tájékoztatások ellenére azonban a vállalati tervek csak 31 ezres létszámcsökkenést irányoztak elő. Másfelől a tercier szektorba tartozó munkáltatók - noha tudták, hogy fedezetként 17 ezer fő áll rendelkezésre - terveikben ennek ellenére 31 ezres növekedéssel számoltak. Az állandósult és bejelentett munkaerő-igény ennek megfelelően továbbra is magas, 30I 40 ezer fős nagyságrendű. A vállalati munkaerő-gazdálkodásban kedvező és kedvezőtlen jelenségek egyaránt tapasztalhatók. Folyamatosan bővül, de még csak kevés létszámot érint a | vállalaton belüli, de különösen a vállalatok közötti munkaerő-átcsoportositás. j§ • A munkaerő-mozgás valamelyest mérséklődött és kedvező, hogy ezen belül növekvő ^ | a vállalati kezdeményezésre bekövetkező kilépések aránya. Kismértékű javulás tapasztalható a munka- és üzemszervezés színvonalának Í 'növelésében, a teljesítménybérben foglalkoztatottak arányának emelkedésében, egyes nem fizikai munkakörökben a létszámnormativák alkalmazásának gyakoriságában. Általánosítható tapasztalat azonban,hogy ezeket a munkáltatói intézkedéseket - többségében utólag - a létszámfogyás kényszeríti ki és csak olyan ' í 1 mértékben, ami az adott helyzet javítását szolgálja. Ezt mutatja a nor'I makarbantartás viszonylag alacsony színvonala is. A teljesitmény-százalékok ugyanis a karbantartást követő rövid idő után a korábbi magas szintre állnak vissza, igy elsősorban kereset-szabályozó hatásuk érvényesül, de helyenként a teljesítés visszafogását is okozzák. , . i ........I- -t- i - - ..
