1982. április 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

35

I 11

I

f Mivel a gyermekek óvodai elhelyezési igénye tömegessé vált,

, bármilyen nagyarányú volt is a fejlesztés Ss a férőhelyek kihasználtságának emelése, mégsem tudtunk miaden igényjogosult gyermek számára helyet biztosítani.

Az elutasítottak alakulása a következő volt:

1970-ben 7069

1975-ben 4500

1980-ban 3150

1981-ben 892 gyermek elhelyezését nem tudtuk biztosítani.

Az óvodai férőhelyek, foglalkoztatók kihasználása is különbözőképpen alakult. A foglalkoztató termek e.lapt őrületének előírása 1974-ig - az érvényben lévő Rendtartás rregjelenése előtt - gyermekenként 1,7 n? volt. Az 1974-es évet megelőző időszakban létesített óvodák alapterületét e norma alapján alakították ki. 1974-ben az Építésügyi Ágazati Szabvány /ÉSz 203/5-74/ szabályozta a létszámot és az alapterületet:MAz óvoda alapegy- 1 sége a 25‘ fős csoport", és az "egy gyermekre jutó alapterület

minimum 2, maximum 3 nf".

I

Mindez azonban csak az 1974 után újonnan létesített óvodai férőhelyeknél realizálódott. A Végrehajtó Bizottság kérésére és az Oktatási Minisztérium engedélye alapján - az óvoda épité- I sének idejétől függően - jelenleg mindkét norma érvényben van.

A legmagasabb férőhely kihasználást azokban a kerületekben tat .1 V l ÍÍ H HBK ' I

• pasztaltuk, ahol a lakótelepek miatt az új létesítmények száma 1974-től ugrásszerűen megnőtt /III., IV., XI., XIV., XVII.,

XVIII., XX. és XXII. kerületekben/. Azokban a kerületekben

^ ' viszont, ahol nem volt ilyen dinamikus a fejlődés, illetve a

régebben épült lakótelepek óvodáiban a kihasználtság! mutató stagnál vagy csökkenő tendenciájú /I., II., V., VI., VII.,

VIII., X., XIII., XIX. kerületek/.

Az egy gyermekre jutó foglalkoztatási alapterület a fővárosi átlaghoz /1,38 rf/ viszonyítva a III., IV., V., XV., XVII. és

XIX. kerületekben a legkedvezőbb /1,50 tf fölötti/. Legkedvezőtlenebb /1,25 of alatti/ a VI., VIII., XII., XIV. és XX. kerületekben.

3S~