1982. március 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
45
A tervezés folyamatában e változás érinteni fogja a tervek tartalmát, azokat a döntési szintekkel szink- j ronba kell hozni. A káposztásmegyeri lakóterület esetében ez azt jelenti, hogy jelen fázisban az eldöntendő kérdés a lakónegyedek lehatárolása, a szerkezet egésze, az ellátási szintek és a népességszám. A \ következő fázisban a lakónegyedek belső elrendezése lakótömb mélységig — ennek tervfázisa a részletes | rendezési terv. Ezt követő fázisban a lakótömbök beépítését kell külön-külön megoldani, amelynek tervműfaja a beépítési terv. I A fenti folyama’ bán az ütemezés jelentősége igen nagy. Az első — jelen — lépéshez a városrész egészére kiterjedő területelőkészítő tevékenység, a második lépéshez a kiválasztott lakónegyed közterületeinek megépítése, valamint a harmadik lépéshez a lakótömb épületeinek és lakókörnyezetének kialakítása tarr tozik. Tehát a kiposztásmegyeri városrészt nem egyszerre, egyidőben, a majdani lakók ismerete nélkül kell megtervezn , hanem több lépcsőben, több szervezet bevonásával és végső soron az építtető igényeinek ismeretében. E folyamatot, ez: a sok változatos tervezési modellt kívántuk bemutatni a városszerkezeti megoldások továbbtervezésévfil. A lakónegyedekre (néha azonosra is alternatívaként) más-más tervezők dolgozták ki a részletes rendezési szabályozást, majd a szabályozás alapján a kiválasztott lakótömbökre szintén 1 más-más tervezők a beépítési javaslatokat. | A beépítési javaslatok kidolgozásánál az alacsony szintszám (átlag 2,5—4) tartására a lakókörnyezet / minőségének emelése érdekében törekedtünk. í Az ismertetett mt>dell eredményeként bizonyítható volt, hogy megfelelő szabályozással különböző terI vezői elgondolások, megoldások nemcsak hogy megférnek egymás mellett, de eltérő karaktert is adhatI nak a városrészeknek, a lakónegyedeknek és a lakótömböknek. I * | } ^ í </
