1982. március 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
331
—----------------------- j I I I } ji lakás és még több épületfajta a legváltozatosabb összeépítésekben és homlokzati kialakítással - akár minden épületnél más-más kiképzés mellett is - a jelenleg szükséges panelféleség 1/5-ével legyen megvalósítható. Az épületek költségszintjét a műszaki-gazdasági normatívák határozzák meg, melyeket a tervezés során felülvizsgáltattunk annak érdekében, hogy a fejlesztési költsé- • « gek fedezete biztosított legyen. Ennek figyelembevételével állapították meg Budapest területi lakás költségét is. Az uj lakások és épületek költs ég szintje ezekhez igazodik. A fentiekben meghatározott sokrétű igény és cél kielégítése csak uj tervezési metodika bevezetésével volt lehetséges. Az eddigi gyakorlat szerint épületeket tipizáltak, ami gátja volt az igény szerinti lakásösszetétel kialakításának, mert egy-egy tipizált épület lakásösszetétele mindig azonos volt, az épület tömege és homlokzati kialakítása pedig nagy monotonitást eredményezett. Szakítva ezzel a rendszerrel, - az országban elsőként - áttértünk I a lakások, közlekedők /lépcsőházak/ tipizálására. Ezekből a kisebb tipizált egységekből - a szerkesztési szabályok betartásával - lehetővé tettük, hogy egy-egy épületben az építtető határozza meg a lakásféleségeket és az építész a városrészhez illeszkedő, változatos tömegű és homlokzati kialakítású, szinte egyedi épületeket tervezzen. A tipizált lakásegységek műszaki tartalma állandó. A tervek és költségvetések ezeket részletesen meghatározzák, s igy alkalmasak arra, hogy az ipar kellő időben tudja az építkezést előkészíteni az anyagmegrendelés, gyártásprogramozás, stb vonatkozásában. A rendszer számitógépes feldolgozásra ' is alkalmas, ami az ipar hatékonyságát még fokozni tudja. Úgy véljük, hogy ez a rendszer egyaránt jól fogja szolgálni a lakósság, az építészet és az ipar, összességében tehát a fővárosi társadalom érdekeit. Budapest, 1982. február hó.
