1981. december 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

575

A metró és a felszini tömegközlekedés munkaerő igényességét vizsgálva megállapítható, hogy az egy főre jutó szállítási teljesítmény a metrónál 16,3 ezer ukm/fő, a felszini közle- I • kedésnél viszont csak 0,32 ezer ukm/fő. A hálózat bővítésével a metró részesedése növekszik a tömeg- közlekedési utazások lebonyolításában, igy javul a személy­szállítás hatékonysága. * Hasonlóan igen kedvező a fajlagos energiafelhasználás is, a­1 mely szerint a metró egy utaskm teljlesitményhez fele annyi energiát használ fel, mint a villamos és negyed annyit, mint I az autóbuszközlekedés. A metróhálózat fejlesztésével több mint 20 %-kal javul a tö­megközlekedés átlagos utazási sebessége, csökken az utazással töltött idő. I „ A megszüntethető villamosközlekedés révén 74.000 m2 útfelület­tel nő a hálózat. A tömegközlekedés átszervezésével mintegy 1 1 „ 10 %-os levegőszennyezés csökkenéssel lehet számolni a fővá­rosban. A legjelentősebb utcai zajforrás a tömegközlekedési jármüvek számának csökkenésével mérséklődik. ^ 5. Összefoglalás, .javaslatok A metróhálózat fejlesztését 2000-ig döntően befolyásoló töme­ges lakásépítések Káposztásmegyeren, Újpalotán, valamint Cse­pel térségében lesznek. Ennek megfelelően kell a metróhálóza­tot fejleszteni. A bemutatott négy változat lényegében azonos tartalmú, csak a hálózati elemek épitési ütemezésében tér el. Ez az eltérés abból adódik, hogy a jelenleg érvényes lakástelepitési kon- cepciót veszi figyelembe az I. és II. változat, mig a III. és IV.változat a káposztásmegyeri lakásépítések lassabb ütemével y *--------------p--------------­-13 -

Next

/
Thumbnails
Contents