1981. december 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

411

is elsajátítják. Ily módon alkalmasak lesznek munkahelyi, esetleg szakmaváltoztatásra. A szakmunkásképző iskolák egyik legnagyobb problémája, hogy felvételre általában a gyenge tanulók jelentkeznek. Éppen ezért - bár csökkenő tendenciájú - még mindig magas a képzési idő alatti lemor- zsolódés /22,5 %/. Ennek elkerülésére nagy gondot fordíta­nak az alapismeretek pótlására, illetve megszilárdítására és a gyengébb tanulók felzárkóztatására. A szakközépiskolák előirányzata 410 millió Et, 10 %-kal ma­gasabb az előző évinél. A növekvő tanulólétszám miatt 44 uj osztály működéséhez szükséges előirányzatot biztosítottunk. Az 1981/82-es tanévben a szakmunkásképzési célú szakközép­iskolában először végeznek a tanulók. A kettős képzési célt /szakmai munkaerő képzés, értelmiségi utánpótlás/ az iskolák csak részben tudják megoldani. Ezen a helyzeten javíthat a korszerűsített tantervek alapján oktatott tananyag kisebb csoportokban történő oktatása. A gimnáziumi oktatás a felsőfokú oktatási intézmények bázisa. A tanulóiét szám növekedését tanulócsoportok számának növelé­sével /1982.szeptembertől 28 uj tanulócsoport/ és az egy csoportra jutó létszám emelésével tudjuk ellensúlyozni. A gimnáziumi oktatás hatékonyságának javítását a fakultáció bevezetésével, továbbá az idegen nyelvek kisebb csoportokban való tanításával kívánjuk elérni. A fakultációs oktatás fo­kozatos bevezetésével a tanulók célirányosabb pályairányí­tását is meg kívánjuk oldani. Közművelődési és művészeti intézmények A kulturális alapellátás feladatainak meghatározásakor lcü­Í lönösen nagy gondot kell fordítanunk a gyermekekre és az ifjúságra, a lakótelepeken élőkre, a kulturálisan és szociá­bl^'í3r^fíyos üelyzetüekre . Ennek eléréséhez az intézmények­—r’ I - 62 -

Next

/
Thumbnails
Contents