1981. december 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
218
\ ™ I ) A legnagyobb lakásszámot jelentő Káposztásmegyer lakótelep épitése tereprendezéssel, közmű- és útépítéssel megkezdődöt t. A városfejlesztés keretében - az uj lakótelepek épitése mellett - szükségessé válik a belső területek rekonstrukciójának megkezdése is. A köztudottan nehézségekkel küzdő Belvárosban csak a metróhálózat fejlesztése utján javítható a tömegközlekedés. 2./ A városfejlesztéssel, valamint az ezzel összefügő utasforgalom növekedéssel kapcsolatos metrófejlesztési változatok A metróépítés 1990-ig terjedő programjának kidolgozása során kilenc különböző hálózatfejlesztési változatot vizsgáltunk . meg, a városfejlesztési koncepciókkal, az utazási igényekkel és a reálisan számításba vehető költségelőirányzatokkal összhangban négy, csak ütemezésében eltérő változat képezi a javasolt programot. I Az I. változat jellemzői: Az észak-déli metróvonal II. szakaszának épitése 1982-ben befejeződik. A III/A Élmunkás tér - Árpád hid/ szakasz 1984-ben, f a III/B /Árpád hid - Szilaspatak/ szakasz 1987-ben kerül üzembehelyezésre, az épitkezés teljes befejezése 1988. év. Ezzel az észak-déli metróvonal Kőbánya-Kispest-Szilaspatak állomások között bonyolítja le a forgalmat, biztosítva a felszini közlekedés rendezését is. Káposztásmegyeren a lakásépitési koncepció üteméhez igazodva 1986-1990. között folyna a IV. szakasz épitése. A metróhálózat másik meghatározó eleme a Délbuda-Rákospalota vonal. Ez a belváros végleges tömegközlekedési rendszerét, uj- 4 , y
