1981. október 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
54
1 í » - 7 - | f kezelő osztályok is megszervezésre kerülhetnek, akár a jelenlegi ágyszómon belül is. Ez sok helyen egyéni érdekeket sért és emiatt nem halad előre. Az integráció eddig elsősorban a kórház- rendelőintézeti egységek létrejöttét jelentette Budapesten. Különösen kiemelendő a röntgen és laboratórium kórház-rendelőintézeti egységének létrehozása. így azonosak a vizsgálati methodikák, kevesebb az ismétlés, jobban elfogadják a korábbi leleteket. Különösen hatékony ott, ahol a labor integráció automatizációval társult /Tétényi/. Az elkövetkező évek feladata a klinikai szakmákban is gyorsítani az integráció tartalmi követelményeinek érvényesítését. Az alapellátás helyenként még az integrált egységek vezetésének érdeklődési körén kivül esik. A körzeti orvosok, csoport- vezető főorvosaik szervezetileg és szakmailag nem kapcsolódnak megfelelő módon mindenütt a területileg illetékes bel- osztályokhoz. Itt gyorsabb előrehaladás szükséges azon kerületek jó tapasztalatai alapján, ahol ezt már megvalósították. Az üzemorvosi ellátás kiemelten fejlődött, gyakorlatilag \ kiépült az elmúlt években. Probléma viszont, hogy közel 100 helyen /összes rendelő 19 %-a/, azonban még orvosi ellátás nyújtására alkalmatlan "rendelőben" dolgoznak üzemorvosok. Mindkét szolgálatnál a gondozási munka többségében formális, sok helyen a legalapvetőbb diagnosztikus eszközökön kivül > más műszereket nem lehet találni. A keresőképtelen állomány alakulásával a kórház-rendelőintézetek illetékes főigazgatóhelyettesei nem foglalkoznak kellő mértékben. Az 1980. évi rendkívüli felülvizsgálatok 90 %-át az Egészségügyi Főosztály rendelte el, ilyen alkalommal a felül vizsgáltak 10-15 %-át keresőképesnek nyilvánították. A fogászati ellátásban az anyagellátás időszakos problémái miatt meglevő feszültségek ellenére pozitív jelenség, hogy i ^ (B u, ! J t -J I ' —^I
