1981. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

500

I utón intézi, ezért nemcsak a városrész nópességszámát kell

■ a vonzási viszonyokat biztosító alapadatnak tekinteni, haI nem a munkahelyek számát is.

■ Az új terv szakított a korábbi merevségével, s a kerületI központokhoz nem rendelt hozzá meghatározott vonzásközporiI tót. Tette ezt részben azért, hogy a több városrészközpont

I vonzásában fekvő kerületek erőltetett módon történő besorolását elkerülje.

A főváros középtávú infrastruktura fejlesztésének területi elosztása, kerületi szintű bontása, a Fővárosi Tanács, illetve a kerületi tanácsok VI. ötéves fejlesztési terve alapján készül. Ezen túl figyelembevételre kerültek a nem tanácsi szféra infrastrukturális fejlesztési, céljai is a külső adatszolgáltatás biztosította informáltsági szinten.

Mindezekből következően o főváros infrastrukturális hálózata és annak fejlesztése területi eloszlását illetően nem volt lehetséges a közigazgatási szerkezettől eltérő vizsgálatra, Az infrahálózat ós az ellátási viszonyok, elemzése ezért a főváros kerületi beosztására épül. Annak érdekében, hogy az egyes városrészközpontok vonzáskörzeteiről ennek ellenére képet lehessen alkotni, az egyes kerületeket a központok köré csoportosítottuk, s ennek alapján mutatjuk be a szükségletek és az infrastrukturális fejlesztések területi elosztását, az ellátási viszonyok azzal összefüggő változását.

1,/ A budapesti főközpont, (városközpont) szükebb vonzási területe (I., V.-IX. kerület)

A főváros városközpontja egyben az ország egészének centruma is, elsősorban közigazgatási és kereskedelmi funkciói kiemelkedőek. Területe a Nagykörúton belüli részt öleli fel, de a központi funkciók’ őzen belül nem egyenletoson

L J

— *1