1981. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
39
ü '" ' f Az ér- és belvízvédelem, különösen pedig a mélyterületek vízrendezése, a patakszabályozások és partvédelmi müvek VI. ötéves tervidőszaki fejlesztései - az ágazati célkiÍ tűzések mellett - egyben környezetvédelmi célokat is szolgálnak. :í ■ 1 i Alapvető fontosságú a Duna-vízminőség romlásának a megakadályozása. Az ipari, mezőgazdasági szennyezés, a közterületek téli sózása, a csatornázatlan területek következtében a Duna vízminősége az oxigénháztartás mutatói alapján"kissé szennyezett," a bakterológiai terhelés Budapest felett"szennyezett"^ Budapest alatt 3erősen szennyezett" minősítésű. Ez jelentős ' problémákat okoz a kommunális ellátás és az üdülőterületek hasznosítása szempontjából. A fővárosi szennyvizek többsége © fővárosi közcsatornahálózaton keresztül, kis hányada vízfolyásokba, illetve közvetlenül a Dunába kötve kerül elvezetésre. Az V. ötéves tervben megépült Római-parti védőmü I. ütemével az érintett dunaparti közvetlen szennyvízbekötések megszüntetésre kerültek. A fővárosi csatornázottság foka az országos átlagnál magasabb, azonban környezetvédelem szempontjából nem teljes mértékben kielégítő. Jelentős elmaradás pótlása szükséges a tervidőszakban a szennyvíztisztítás területén. Az Észak-budapesti Szennyvíztisztító telep I. ütemének kiépítésével a biolőlógiai -szennyvíztisztítás kapacitása a VI. ötéves terviben az l98o. évi 74,ooo m3/nap-ról 214.ooo m3/nap~ra nő. Ez az elvezetett szennyvíz közel 25 %~a, A fővárosi kommunális szennyvíziszap elhelyezése külön gondot jelent,A hálőzattísztitásböl napjainkban évente kb. 7o ezer w3 csatornaiszap, homok fogó üledék és rács- szemét keletkezik. Különös gondot okoz, hogy a keletkezett iszap magas fémtartalma miatt mérgező hatású. A csatornahálózat iszapját a Csepel-szigeti lerakón földelik el, A csatornaiszapot és a homokfogó üledéket továbbra is lerakón szükséges elhelyezni. bss I mmmm* __ . ^ . , . _____________-27 -
