1981. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

323

A kötelező tartalékolásnak ez a rendszere nincs összhangban a tanácsi pénzügyi szabályozás egy másik előírásával.

Nevezetesen azzal, hogy minden naptári év végén az állami támogatás igénybe nem vett részét automatikusan elvonják a tanácsoktól. A kétféle szabályozás együttes végeredménye azt jelenti, hogy a tárgyévben fel nem használt 2o % kötelező tartalékot minden év végén elvonják a tanácsoktól, ugyanakkor a következő évben a tervezéskor a fel nem használt részt hozzá kell adni a tartalékhoz, aminek nincs ^pénzügyi fedezete a jóváhagyott középtávú tervben. A probléma bemutatására érdemes egy példát áttekinteni. Példaképpen vegyünk egy olyan beruházást, amely kizárólag épi- tés-szerelési munkából áll, 2oo millió Ft-ot tesz ki, igy a kötelező tartalék 4o millió Ft és három év alatt épül fel. Ez esetben az éves ütemezés a következő:

£v Beruházási 2o % tar- összes elő______________előirányzat talék irányzat

1980. 4o 8 48

1981. 6o 12 72

1982. loo

___________2o______ 12o________

összesen: 2oo 4o 24o

Ha az első évben felhasználják a beruházásra előirányzott 4o millió Ft-ot és megmarad a 8 millió Ft tartalék, akkor azt december 31.-én mint az állami támogatás igénybe i . nem vett részét elvonják. A következő évben viszont a 6o

millió Ft-os beruházási ütemhez nemcsak a 12 millió Ft 2o %-os kötelező tartalékot, hanem az előző évben fel nem használt 8 millió Ft-ot is biztosítani kell. Ez utóbbinak már az V. ötéves terv egészére jóváhagyott beruházásban nincs fedezete. Ha ugyanez a helyzet megismétlődik 1981- ben, akkor 1982-ben már 2o millió Ft-nak. nincs fedezete.

A kétfajta szabályozás tehát együttesen csökkentoleg hat a tanácsi pénzeszközökre anélkül, hogy formálisan a keretet megváltoztatták volna.

523 ;

L

_________J

I i

■ - 5 -