1981. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

320

állapítható meg a tényleges tartalék elkülönítés. így példá­ul egy-egy beruházásra befogadott szerződések száma több tu­catot is kitehet, a nagy beruházásoknál a százas nagyságren­det is meghaladja. A fel nem használt 2o % elkülönített kötelező tartalék fel­szabadítása is az előbbieknek megfelelően történik, vagyis nem az egyes beruházások teljes befejezése, pénzügyi lezárá­sa után, hanem az egyes konkrét - az egyes beruházásokon be­lüli .több tucat - szerződések teljesítésének, illetve leren­dezése után. Ezt a rendezést is a beruházónak kezdeményeznie kell az OTP-nál, mert ilyen fajta automatizmus eddig nem ala­kult ki.- 1979. december 31. előtt kezdődött, de több ütemre bontott beruházások Éppen a kötelező 2o %-os tartalék előzetes letétbe helyezése miatt az ötéves terv időszakában bevezettük azt a gyakorla­tot, hogy egyes nagy beruházásoknál több ütemre, azaz több ön­álló beruházásra bontottuk. Ilyen például az Észak-pesti szennyviztisztitó létesítése, amelynek első üteme, a mecha­nikai tisztitó az V.ötéves tervben szerepelt, a második üte­mét - a biológiai tisztitó müvet - a VI. ötéves tervidőszak­ra terveztük. Az OTP ezt a beruházást is 1979. január 1. u- > tán megkezdettnek tekinti és ennek a 2o %-os kötelező tarta­lékát is az egyes szerződések befogadásakor elkülöníti. /Emiatt például ezen az egy beruházáson 119 millió Ft 2o % kötelező tartalék áll az elkülönített számlán./ Ezt a gyakorlatot a Fővárosi Tanács nem tartja helyesnek, mi­vel az ütemekre bontott beruházások egyes ütemei mind a le­bonyolítás, mind valóságosan önálló beruházásként kezelendők. Ez egyébként azzal a következménnyel is jár, hogy az 1979. december 31. időpont végeredményben nem egy záró időpont a 2o % kötelező tartalék elkülönítését illetően. Tehát ennek a L _J I I- 2 -

Next

/
Thumbnails
Contents