1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
52
Az elmúlt tiz év alatt a közpark-mennyiség folyamatos növekedése mellett az er1 dök területe - a jelentős telepítések ellenére • csak szerényen növekedett. A zöldfelületek mennyisége a főváros belső kerületeiben változatlanul kevós. Javult a közparkok és parkerdők felszereltsége. A térségben az egységes zöldfelületgazdál- f 5. ZÖLDFELÜLETEK-MEZÖGAZDASÁG-ER- kodás nem megoldott. Évről-évre nagyobb gondot jelent a fenntartás. DÖGAZDASÁG A zöldterületi közparkok, lakóterületi kertek mellett az intézményterületekhez tartozó temetők tartalmaznak nagy növényállományt. Budapesten jelenleg 11 te- Az elmúlt tiz évben jelentős mértékben tisztázódott a zöldfelületek városi szerepe, metőben temetnek /468.5 haI és 30 lezárt temető /489 ha/ van. A földbe, ill. tűzbe fogalmi köre.Ennek alapján zöldfelületnek tekintjük az emberi környezet növények- temetkezés nagyjában azonos mérvű, kel részben, vagy egészben, állandóan,vagy időszakosan fedett területeit, beleértve a közparkokat és véderdőket, a kerteket, a fasorokat, az erdő és a mezőgazdasági A sport- és a strand-terű letek /amelyekkel részletesebben az üdülés, idegenforgaterületeket. A település zöldfelülete jelenti a természeti környezet és az ember al- lom. rekreáció c. fejezetben foglalkozunk/ szintén jelentős zöldfelületi funkciókat kotta művi környezet közötti kapcsolatot, biztosítja a település és az ember számé- töltenek be. Hasonlóképpen fontos a Fővárosi Állatkert és Növénykert is, amely ra a fizikai és szellemi kondicionálás lehetőségét, ezen túl a zöldfelület számos tár- szűk területen, kedvezőtlen körülmények között működik, sadalmi funkciót is hordoz. Az intenziv urbanizáció időszakában, amikor növekszik a lakosság szabadideje, fokozódnak a káros környezeti hatások, évről-évre nő A budapesti agglomeráció mezőgazdaságának helyzete az elmúlt időszakban, a a pihenés-mozgás-felüdülés természetes hatású közösségi területei, a zöldfelületek nagyvárosi környék nemzetközi fejlődési tendenciáinak megfelelően alakult. Eniránti igény. nek kót alapvető jellegzetessége: a mezőgazdasági területek fokozatos csökkenése, ill. 5.1 VIZSGÁLAT-ÉRTÉKELÉS a termelési szerkezet megváltozása. A zöldfelületek mennyisége /mezőgazdasági, kertes területek stbJ az urbanizáció hatására a fővárosban folyamatosan csökken. Ez elsősorban a biológiai aktivitás beszükülósót, a klímaviszonyok romlását eredmónyezi. Az igénybevett zöldfelüle- Budapest mező- és erdőgazdasági területeinek aránya 1979-ben r | teknek mintegy 25-30 %-a viszont - rendszerint mint közcélú terület - magasabb használati értékkel visszatérül /pl. lakótelepi játszó-, sport- és pihenőkertek forrná- /Az összterület: 52.510 ha arányában/ jában/. A főváros teljes növényfedettságe jelenleg kellően még nem feltárt. Az el- Mezőgazd. tér. Erdőgazd. tar. Kivett tér. összterület múlt tiz év alatt a budai - természetes átszellőzést elősegítő • zöld ékek megvalósi- 41,1 8,5 50,4 100,0 % tására nem került sor, a budai táj beépitése fokozódott. Az uj lakótelepek minden esetben kertes környezetbe kerültek. *■ A főváros összterületének 10,5 %-a /5528 ha/ az Államf) izdaságok és Erdőgaz- A Fővárosi Kertészeti Vállalat és a Pilisi Parkerdőgazdaság által fenntartott zöldfe- daságok használatában van. Ezek közül legjelentősebb a Pilisi Parkerdőgazdaság lületek az alábbiak: Budapesti Erdészete. A termelő szövetkezetek használatában 16.2 % /8502 ha/, az 1 K ö > k . r «- k S I p o r k E r d o dee... egyéni gazdaságok tulajdonában, illetve kezelésében 24,8 % /12.995 ha/ van. Az ( „ ,, 1,70 . 1,79 . 1970 1979 1970 1,79 összterület további 48.5 %-a/25.485 ha/állami, tanácsi és egyéb vállalatok, szerKarulat ha é/tő ha é/tő ha é/tő ha é/tő ho é/tő ha é/tő “ — — — ~ ; --------------------——————— vezetek használatában van. Megjegyzendő, hogy belterületnek minősül a főváros ni. **!o 5:5 íool’ il'.l ’II g?!o *19 'Sm 492!° ll'.i ‘SIJ:® összterületének 70 %-a, zártkertnek 2.6 %, külterületnek 27.4 %. i ■ ik \l:l 1:1 5:5 1:5 “° “-0 ‘I4 *5:S 1:5 l5:5 *5:5 VI. 2*0 0.2 2.7 0.3 - ... 2.0 0.2 2.7 0.3 íiií. 2*:5 2:* 26:5 ?:l : : : : 2|io %\\ °;t A főváros és az övezet területén működői 4 jelentős mezőgazdasági termelőszöJ;’ ‘"te íoo'.í 29ii íoo i!:4 i«5 25:í s**:? ült vetkezet - az országos átlagtól eltérő • termelési szerkezetére jellemző, hogy az H i ií: 91,1 6,0 112-8 10-] 200 »»•* »9j 20.2 291.0 19.2 305.e 30.> xiii. 1*5:5 5;S i55:5 li fi1 X2*.A 956 145;e 12l\l 14J;9 összes tevékenységük üzemi termelési értékének 3/4 része az alaptevékenységen 145:J ll:S 255:5 lí:o U «.2 51 e?3 ‘ílio fii:? Í2:f kivüli /ipari stb./ tevékenységből származik. Ez egyrészt a megyei átlagnál gyenXVI. 11.2 1.8 14.7 1.9 70 11.4 63 11.8 81.0 13.2 77.7 Ívűi. ÍS:Í 5:5 H2 5:5 53? 55:5 211 n'e m?’” 42Í s’ti eo'l gébb földminőség, másrészt a nagyváros nyújtotta egyéb jövedelmezőbb termeiéig 55:5 J:S 5J:5 1:2 3of 25:5 di 3S:Í 3líko 3?:? ,ű:5 si lehetőségek következménye. XXI, 43.3 6.0 37,0 6.2 .... 43.0 6.0 37.0 6.2 XXII. 3.7 1.4 _____20.1 5.2_____-____ 35 9.0 6.0 1.4 55.1 14,2 0.M...M 986.*TŐ 1290.8 6Í5 3868 19.9 4026 20.1 4864,4 44,7 3316.8 26.6 I— cn I 1 V— j 33 I '------------------------ — ■ ■■ —--------------------------------------------m—
