1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
25
i I l \ vízellátási rendszer, középfokú oktatási és egészségügyi intézményrendszerek, hét- > végi pihenés funkciója/ alapján határozottan kijelöli a tágabb vonzáskörzet zónáját. A városépitési koncepció szerint ezek a tényezők - tekintettel az általuk külön- fc . külön kívánatos határ igen eltérő voltára is - nem indokolják azt, hogy a tervezés 2- BUDAPEST HELYZETE AZ ORSZ BAN külön számoljon egy egységesnek mutatkozó tágabb vonzáskörzettel az agglomeráKAPCSOLAT AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL ción kivül. A FŐVÁROS FELSŐFOKÚ VONZÁSKÖRZETE AZ AGGLOMERÁCIÓ LEHATÁROLÁSA Az agglomeráció lehatárolása tekintetében az 1971. évi ART szerinti 43 településből álló övezeten túl az OTT további 16 település idecsatolására tesz javaslatot. A koncepciójavaslat kidolgozása során az érdekelt tanácsok az övezet kibővítése ellen foglaltak állást. Ez az állásfoglalás a vizsgálat szerint lényegében helytállónak bizo- Budapest az ország fővárosa, Pest megye területével együtt a Központi tervezési - nyúlt. gazdasági körzetet alkotja. Budapest nagyságrendje a magyar tekepüléshálózat to- a főváros és az övezet települései közötti kapcsolatok általában és ágazatonként vábbi legnagyobb városaihoz képest /tízszeres népességszámával/, valamint fővárosi különböző módon és mértékben érvényesülnek /pl. a közlekedés, a közműellátás, szerepköre, nem különben jellege miatt kiemelt helyet foglal el környező agglome- a középfokú intézményellátás terén/. Ezeknek a kapcsolatoknak a feltárása és a megrációs övezetével együtt az országban. Közintézményeinek jelentős része országos oldása a városépitési koncepció ágazati munkarészeinek a feladata de egyhatáskörű. Magyarország közlekedési hálózatának la közutaknak és vasutaknak/ lég- egy agazat kapcsolatainak a meghatározott övezeten túli kihatása és összefüggései jelentősebb elemei innen indulnak ki. Dunai átkelő kapacitása többszöröse az or- nem indokolhatja meg az agglomerációs térség növelését sem. Ezt támasztják alá a szág területén még található Duna-hidakénak. Országosan egyedülálló vizi- és légi- demográfiai előrejelzéseink is. Budapest lakosságszáma néhány éven belül csökkenközleikedési fogadólétesitményekkel rendelkezik. Mind gazdasági- társadalmi, mind ni kej,d és az agg|omerációs övezet népességnövekedése is mérséklődik. Igy a lakosműszaki- fizikai, infrastrukturális pozíciója egyedülálló helyzetet biztosit a buda- ság a|apvetö igényei előreláthatóan még nagytávlatban is kielégíthetők lesznek a jepesti agglomerációnak az ország területén belül. lenlegi területen belül. Ezért a városépitési koncepció nem tervezi az agglomerációs övezet bővítését. A budapesti agglomerációnak az országon belüli jelentőséget a következő számszerű adatok jellemzik: Mig az agglomeráció területe csak 1,7 %-a Magyarországénak, addig itt tömörül az ország népességének közel egynegyede /1970-ben 22,7 %-a, 1980-ban 23.1 %-a/, 1970-ben az országban foglalkoztatottak 27,2 %-a dolgozott itt. 1970-ben az iparban foglalkoztatottak 34,5 %-ának, 1979-ben 27 %-ának volt munkahe lye a budapesti agglomerációban. Az ipari foglalkoztatottak abszolút számának a csökkenése a munkaerőnek a tercier szektor felé való eltolódása miatt következett be, ami szintén Budapest vezető szerepkörét bizonyltja. A budapesti agglomeráció különleges helyzete természetszerűen jelentős következményekkel jár a területrendezési tervezésben Is. E helyzet miatt a budapesti agglomeráció terve nem mindenben illeszkedik a területrendezési tervek országos hierarchiájához. Az itt szükséges létrsitményekre és azok térbeli elhelyezésére ugyanis nem csak a Központi Tervezési Gazdasági Körzet, hanem az egész ország településhálózati és infrastrukturális rendszerének koncepciója is hat. Igy a budapesti agglomeráció rendezése külön feladat, melynek kialakitására az Országos Területrendezési Terv /OTT/ koncepciója döntő hatással van. Budapest felsőfokú vonzáskörzetére vonatkozóan az OTT munkaközi anyagának megállapitásai lényegében egybeesnek az agglomeráció városépitési koncepciójának kidolgozása során kialakult állásponttal. E térséghez azok a területek sorolhatók, a- melyeknél Budapest felsőfokú funkcióiból eredő hatása még számottevően érvényesül, ami túlnyúlik Pest megye, és igy a Központi Tervezési-Gazdasági Körzet területén. E terület városai a fővároshoz való közelségük miatt nagyságrendjüknek meg nem felelő funkcionális szintet értek csak el. /Balassagyarmat, Salgótarján, Hatvan, Jászberény, Cegléd, Dunaújváros, Tatabánya/. Budapest tágabb vonzáskörzetét illetően - összefüggésben az agglomeráció lehatárolásé val • eltér az OTT és a jelen városépitési koncepció álláspont ja. Az OTT bizonyos tényezők /optimális napi munkaerő vonzáskörzet, egységes 6
