1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
22
rí mmmm i I H I ' központok kijelölése válik szükségessé. Az agglomerációs övezetben időközben el- erdőterületet irányzott elő. Az elmúlt tiz év alatt a mezőgazdasági területek nem • készült részletesebb tervek és vizsgálatok arra utalnak, hogy a településcsopoi t-köz- csökkentek a tervvel időarányosan. Az erdőterületek a Fővárosban a telepítések hapontok számát indokolt csökkenteni és uj településcsoport-központok kijelölése nem tására növekedtek. A terv szellemében megvalósult az a kívánság, hogy a térségben szükséges. A központrendszer ilyen irányú továbbfejlesztése az ellátás területi ará- az erdőgazdaság ''parkerdö''-gazdasággá váljon, másodlagossá téve a gazdasági faki|T nyai szempontjából indokolt és megfelel az időközben bekövetkezett fejlődésnek. termelést. Az 1971. évi ÁRT "Mezőgazdasági és erdőterületek" cimü fejezete a környék te1.6 ÜDÜLŐTERÜLETEK rületére vonatkozóan néhány célkitűzésen kivül adatokat nem tartalmazott. Kétségtelen azonban, hogy az elmúlt időszakban a környék mezőgazdasági területei Az 1971 évi ÁRT tárgyalta, de nem határozta meg a szabadidő eltöltésének terüle- az építkezések /autópályák,stb./, parcellázások hatására csökkentek. A melioráciti rendszerét és a megvalósitás konkrét feladatait, nem jelölte meg a felsőfokú sza- ós tevékenység egyes térségekben megindult, az erdőtelepítések a MÉM "Zöldövebadidőközpontok helyét. Az adottságok és a fejlesztési igények összehangolása csak zeti programterv ének hatására folyamatosabbá váltak, a budapesti üdülés területi vonatkozásaiban fogalmazódott meg, a fővárosi üdülő- területeket 600 ha-ban meghatározva. A fővárosi lakosság üdülési igényeit és az idegenforgalom követelményeit városrendezési szempontból csak részben tárta fel a 1.8 KÖZLEKEDÉS terv. Az akkori igényeknek és üdüléspolitikai elképzeléseknek megfelelően az agglomeráció üdülőterületeinek növelésére tett javaslatot a terv az erre alkalmas terüle- Az 1971. évi ÁRT óta változatlanul érvényes az alapgondolat a köziekedésfejleszteken, összhangban az infrastruktúra fejlesztésével, elsősorban a Dunakanyarban, a Bu- tési tervvel összhangban - hogy egyfelől a lakosság "időmérlegének" javitása másdai hegyvidéken és a Ráckevei Duna mentén. felöl a személygépkocsi és a közforgalmú tömegközlekedés közötti munkamegosztás ésszerű arányának kialakítása érdekében gyorsforgalmi utakból és gyorsvasúti A környék hétvégi és állandó jellegű üdülőterületeinek nagymértékű fejlesztése mel- vonalakból álló gyorsközlekedési hálózat kiépitése szükséges. Megvalósitása idő lett a kulturált üdülés feltételeinek javítását is célul tűzte ki az 1971. évi ÁRT. közben meg is kezdődött. Ez a hálózat a budapesti agglomeráció településszerkezetének is egyik meghatározója. Az elmúlt időszakban tömegesen került sor üdülöterületi és zártkerti parcellák kialakitására, amelyeket azonban az infrastrukturális fejlesztés nem tudott követni. A terv úthálózatának gerincét alkotó, - a bevezető autópályákat és egyéb A Főváros lakosságának üdülőterületei jelentős részben az agglomeráció területén országos,valamint városi sugárirányú főutakat összekapcsoló - Hungária körúton kivül / a Balaton,a Velencei tó térségében, stb./ helyezkednek el, amelyekről az 1971. kétszintes autópálya létesitésének javaslata környezetvédelmi és gazdasági okokból évi ÁRT nem intézkedhetett. Várható, hogy a fővárosi üdülőterületi igények a to- nem volt tartható. A Hungária körút nem autópályaként, hanem városi főforgalmi vábbiak során az agglomeráción kivül, az ország különböző tájain is megjelennek. útként épül ki, korábbi feladatában két további /újabban tervezett/ külső körút osztozik majd. • Hasonló okokból főforgalmi útként épült meg a korábban ugyancsak autóútként előirányzott Szentendrei út is. A településszerkezet és az utháló1.7 ZÖLDTERULETEK-ERDÖGAZDASÁG-MEZÖGAZDA- zat szempontjából egyaránt meghatározó jelentőségű Duna-hidak és a Viziváros-belSÁG városi gépkocsialagút terve időállónak bizonyult. A nayyforgalmu autópályák /M1, M7/ közös bevezető szakaszával kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatok miatt az Az 1971. évi ÁRT "egészségügyi és esztétikai" szempontból jelentős zöldterületfej- M4-es és M5-ös autópályák közös bevezetésének tervét módosítani kellett, igy az lesztést irányzott elő Budapesten. A terv az időtávlatában elérendő 3800 ha ápolt autópályahálózat tervezett sugárirányú elemei a külön nyomvonalon bevezetett/s zöldterületet a budai oldalon az erdős hegyek felől a völgyek mentén a városmagig egyszersmind a Ferihegyi repülőtér második megközelitésére is szolgáló/ M4-essel benyúló zöld ékek bevezetésével, a pesti oldalon "kulisszaszerü" zöld sávok és pár- bővültek, kok rendszerével kívánta kialakítani. A terv javasolta lakóterületi kertek létesítését, a Duna partja inak és szigeteinek parkosítását, a meglévő parkok rekonstrukcióját. A gyorsvasúti hálózat továbbfejlesztett terve a kelet-nyugati vonal Az elmúlt tiz év alatt a budai - a természetes átszellőzést elősegítő - zöld ékek meg- népstadion-kőbányai szárnyvonalával és - az észak-déli vonal várható túlterhelését valósítására nem került sor, a terv néhány zöldterületét beépitési célra vették igény- elkerülendő - egy u.n. harántoló /Óbuda-Baross-tér-kelenföldi/ vonallal bővült. Költbe, a budai táj beépitése fokozódott. Az uj lakótelepek legtöbb esetben kertes kör- ségmegtakaritás és üzemviteli okok miatt az észak-déli /3-as/ vonal a tervben sze • nyezetbe kerültek. A Duna-szigetek közül az foudai sziget jelentős részének parko- replő elágazások nélkül tárja fel Káposztásmegyert, Rákospalotát a 4-es vonal fűzi sitása elkészült. Felépült a Kőbányai Magyar- Szovjet Barátsági Park, valamint a fel. A délbudai vonal a hossz rövidítése és épitési szempontok miatt a Calvin tér • "Szocialista Brigádok Parkja", készül az Omszki park. Befejeződött a Városliget és a Rákóczi tér - Baross tér érintésével a Józsefváros alatt vezet, korábbi elágazó szaNépliget egy részének rekonstrukciója. kasza a harántoló vonal kelenföldi végét alkotja a jelenlegi elgondolás szerint. Az 1971. évi ÁRT a mezőgazdasági területek csökkenését, az erdőterületek növelését tartalmazta. Az ezredfordulóra Budapesten 9100 ha mezőgazdasági és 6000 ha A vasútfejlesztési elgondolás alapjaiban nem, néhány jelentős rész • | 3 !
