1981. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
20
fc A terv nagy léptékénél és átfogó jellegénél fogva további, részletesebb, de még altalános jellegű tervezési munkákra lett volna szükség, a gyakorlati felhasználás érdeké- ^ ben. Ezek közül Budapest területére vonatkozóan az övezeti terv elkészült és jóváhagyásra került. Az egyes városrészek, városrendezési területi egységek részletesebb ? A. ELŐZMÉNYEK tervezése azonban elmaradt. Ezek hiánya nehezítette a hatósági munkát. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy 1974-ben az agglomerációs övezetre elkészültek, majd jóváhagyásra kerültek az egyes településcsoportok általános rendezési tervei, me - lyek az ÁRT részletesebb területi lebontását ere Iményezték, az agglomerációs ö- vezet területére vonatkozóan. 1. A*í 1971-BEN JÓVÁHAGYOTT ÁLTALÁ— A Főváros vonatkozásában azonban a gyakorlati városépítés és a terv között kelet NOS RENDEZÉSI TERV ÉRTÉKELÉSE kezett szükségszerű ellentmondások nem kerültek feloldásra a területi koncepció kiigazításával és megfelelő továbbfejlesztésével. A jelenleg érvényes 1971 évi ÁRT értékelése annak megállapítására irányul, i hogy a terv tartalmi és módszertani koncepciója mely elemeiben igazolódott, illetve 1.2 NÉPESSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG,MUNKAERŐ vált túlhaladottá az elmúlt évtized fejlődése során. Az értékelés célja abban mu- l tatkozik meg, hogy a felülvizsgálat eredményeként kialakuló ÁRT hasznosítsa a Az 1971. évi ÁRT készitése során felállított prognózisok abból a feltételezésből inmegelőző munka pozitív és negatív tapasztalatait. dúltak ki, hogy Budapesten a népesség alakulásában a vándorlási egyenlegnek dön| tő szerepe van. Ez az elgondolás lényegében helyesnek bizonyult, minthogy a természetes szaporodás önmagában alig befolyásolta a népesség számát. Az 1971. évi ff MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK terv • a készítését megelőzően ténylegesen bekövetkezett nagymértékű bevándorlás további tendenciáját csökkenőnek feltételezve - a távlati népességszámot a 2000- Az 1971 évi ÁRT időtávlata az 1970 és 2000 közötti 30 évet ölelte fel. Az idő- 0$ £vre 2.250 ezer főben irányozta elő. A tényleges bevándorlás azonban alacso • közben eltelt 10 év tapasztalata azt mutatja, hogy a várható fejlődést nem sikerült i- nyabb maradt az előirányzottnál az 1970-es évtizedben. I lyen nagy időtávlatra megalapozottan prognosztizálni. Már a terv jóváhagyását követő 5 év múlva az időközben elkészült övezeti terv kényszerűen eltért az akkori ÁRT- A bevándorlás ilyen alakulása több okra vezethető vissza: töl. Az eltérések oka számos más összefüggésben is módszertani jellegű volt, de e ■ zen belül szerepet játszott a mai megítélés szerint túlzottan nagy időtávlatot átfogó . az 1960-as évek végén megindult decentralizáló ipartelepítés eredményeképtervezés kényszerű bizonytalansága is. pen vidéken, mindenekelőtt a vándormozgalom forrását képező országra székben, az ipari munkahelyek száma növekedett, és ez lekötötte a munka- Az ÁRT módszertani elve volt, hogy - a városépitési szemléletben akkoriban végbe- erőtartalékokat ment változásnak megfelelően - a terv az egyes részletek konkrét szabályozása he - . „ iparj munkaiehetösegek bővülése,a mezőgazdasági termelés szervezettségélye" « alapvető struktúrákat, fejlődési tendenciákat és a fő területfelhasználási e- nek növekedése és a kibontakozó háztáji gazdálkodás a kereseti lehetősége .ff lemeket rögzítse. ket a|apvetöen változtatta meg vidéken, a lakáshoz jutási esélyek vidéken jobbá váltak, mint a fővárosban, emellett Ez a módszertani törekvés azonban csak részben valósult meg. A terv valóban nem nagyobb |ehetőség nyHt az jparban do|g0zók számára a mezőgazdasági termetartalmaz felesleges részlet-megoldásokat, a területfelhasználást összesítő tervlapok lésbe Való bekapcsolódásra is/kertművelés, állattartás,stb./, azonban - Budapest vonatkozásában - néhány lakó, illetőleg ipari tartalékterület ki- . a vidéki é|etszinv0nal nemcsak a jövedelem tekintetében közelítette meg a vételével mereven rögzítették a teljes terület tervezett felhasználását. Igy a kitölthe- budapestit, hanem az áruellátás, az infrastruktúra, a művelődési lehetőségek « tő keretek biztosítása helyett egy zárt, merev, lényegében egyalternativás területi terén is jelentős javulást mutatott. ( rendszer alakult ki, mely a gyakorlati alkalmazás során nem bizonyult tarthatónak. Ezen és más tényezők hatására - a feltételezetthez képest - a Budapestre történő be- Minden területi elem felhasználásának merev, egyértelmű előirányzása azért semvolt vándorlás egyre inkább mérséklődött és napjainkban a vándorlási nyereség már nem helyes, mert a tervezés nem folyt az ehhez szükséges részletezettséggel, megalapo • számottevő. A legújabb számítások szerint Budapest várható lakósságszáma az 1980. | zottsággal, és nem alapulhatott hosszutávu, szakágazati fejlesztési terveken, azok hi- gvj állapothoz képest csökkenni fog, szemben az 1971. évi terv által prognosztizált ányában. további növekedéssel. \ A jóváhagyott összesítő területfelhasználási tervlapok, egyes tartalékterületek jelö- Az agglomerációs övezetben /Budapest környéke/ az ÁRT lényegében helyesen lésétől eltekintve, csak a tervezett távlati területfelhasználást mutatták. Nem ábrá- prognosztizálta a népességszám várható alakulását, zolták, hogy a területfelhasználás hol jelent változást a tényleges állapothoz képest. Ez mind a terv megítélésében, mind annak gyakorlati alkalmazásában egyaránt prob- A családegységek számának kiinduló adatát az ÁRT becslésekre volt kénytelen alémát okozott. lapozni, mivel az 1970. évi népszámlálás adatai a terv készítésekor még nem álltak Zo
