1980. december 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

18

, lllirmTÍT ^$ '; ""í® | • - S ~ Ma már világosan látszik# hogy az e területen jelentkező lehetőségeinket nem merítettük ki tel­jes egészében. A fővárosban minden 2ooo felnőttre jut egy körzeti orvos. A házigondozói hálózat kié­pítése előtt minden körzeti orvos mellé egy ápoló- női állást szerveztek, azért, hogy a körzeti orvos észlelése és utasitása alapján gondozza azokat, akiknek állapota rendszeres orvosi tevékenységet nem igényel, de elesettségük következtében gondo­zásra szorulnak. A házigondozói hálózat és a nap­közi otthonok kiépülésével a körzeti orvosok mellé rendelt ápolónők feladata a gyógyító munka irányába tolódott el. Ez nem kifogásolható, mert munkájuk nyomán gyorsabbá és hatékonyabbá válik az alapel­látás. Tekintettel arra, hogy a körzeti orvos és a körzeti ápolónő egy bizonyos időn belül a hozzá tartozó családok túlnyomó többségével kapcsolatba kerül, azok életkörülményeit is megismeri, szerve­zetten és gyorsan jelezniük kell a területi gondo­zás felé. Hasonló jelzési kötelezettséggel kell él­niük a különböző gondozó intézetek orvosainak és területi védőnőinek is. Törekednünk kell kialakítani azokat a kapcsolato­kat, amelyeknek alapján a körzeti egészségügyi alapellátás és a területi szociális gondozás együtt­működéséből fakadó előnyök fokozottabban érvényesül­nek. b./ Szociális foglalkoztatók A hasznos időtöltést, a jövedelmek kiegészítését, ja­vulását segítik elő a szociális foglalkoztatók. Í fe------------------J 1 >

Next

/
Thumbnails
Contents