1980. október 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

11

I 'A 1 — fc ' - 9 ­I®i?Qj telük is. Egyesek több kerület betegeit is képesek fogadni, mások alkalmatlanok székhelykerületük legalapvetőbb egész­ségügyi igényeinek a kielégítésére is. Ismeretes pl., hogy , a bőrgyógyászati osztályok csak Pest déli részén, a tüdő­osztályok zömmel Budán települtek. Utókezelő osztályok csak Pesten vannak, szájsebészettel csak a János- és István - kórház rendelkezik. A fertőző betegeket pedig kizárólag a László-kórház látja el. A lakosság megbetegedési viszonyainak, az egyes betegség- csoportok gyakoriságának és az ellátási igényeknek a figye­lembevételével, az egészségügyi intézmények egyes osztályai ma már meghatározott betegségek /betegségcsoportok/ ellátá­sára szakosodtak. Regionális -esetenként á főváros közigaz- ' gatási határait is meghaladó- szükségletet elégítenek ki /égéssebészet, onkoradiológia, mérgezések, fertőző beteg­ségek ,stb./. I A fővárosi lakosság egészségügyi ellátásának érdekei szük­ségessé teszik, hogy a betegellátást központi intézkedések- I kel irányítsák, alakitsák, szabályozzák. Budapesten a kór­házba utalt betegek 42 %-a "sürgősségi beutalás"-sal kerül intézetbe /hasi sebészeti, baleseti sebészeti, infarktus, urológiai betegek,az éjszakai ügyeletről beutaltak/. Ezek a betegek nem a "területileg illetékes" intézetbe, hanem ¥ az ügyeleti rendben előre meghatározott osztályra kerülnek. A különleges szaktudást, valamint kiemelkedően magas műsze­rezettséget igénylő ellátási részlegeket csak néhány helyen | szükséges és lehetséges szervezni az erre rászoruló fővárosi és az agglomerációhoz tartozó lakosság számára. A felsoroltak is jól mutatják, hogy nincs olyan -akár a fő­város, akár valamely kerület által irányított- kórház Buda­pesten, amelynek ellátási területe megegyezne bármely jelen­ff

Next

/
Thumbnails
Contents