1980. szeptember 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

175

irányoztunk elő. Ez csökkenti a gazdálkodás biztonságát, amit az 1981. évben még át tudunk hidalni a pénzmaradvány­ból képzett tartalékkal. A további években a tartalék előirányzatot a növekvő bevételi feszültségek ellensúlyo­zására fokozatosan emeljük. Az elmúlt időszakban a költségvetési intézményekben a legnagyobb gondot az épületek állagának leromlása jelen­tette. Ezért a költségvetésben tervezhető felujitási esz­közökön túlmenően a főváros mozgositható pénzeszközeinek legnagyobb részét ilyen célokra forditotta. Az e téren mutatkozó elmaradások felszámolására ösztönöz­te az MSZMP Politikai Bizottsága 1978. május 30-i hatá­rozata is a fővárost. A feladat megvalósitása a VI. ötéves tervben jelentős többlet pénzeszközöket igényel. A pénzügyi terv készitése során a felujitási alap tervezés­nél - PM-i irányelvek szerint - csak az állóeszközök bruttó értéke alapján tervezhető felujitási alapot vehettük számí­tásba. A felujitási alap kiegészítését a Pénzügyminiszté­rium az egyeztető tárgyalások során állapítja meg, a kimu­tatott felujitási szükségletek figyelembevételével. A VI. ötéves terv felujitási szükségletét a szakigazgatási szervek és a kerületi tanácsok középtávú felujitási terve alapján munkáltuk ki, amelyek évenkénti ütemezésben és fon­tossági sorrendben mutatták ki a felujitási feladatokat, figyelembe véve a rendelkezésre álló kapacitásokat is. A terv szerint öt évre 7*832 millió Ft-ra lenne szükség, amelyre a hányadkulcsok alapján mindössze 2#562 millió Ft képződik. A hiányzó 5*270 millió Ft-ot alapkiegészités címén igényeljük. / 8. sz.melléklet szerint/ | A0 L I ­1 - 9 -

Next

/
Thumbnails
Contents