1980. szeptember 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

15

r ... i Összességében elmondhatjuk, hogy az V.ötéves időszakban a Fővá­rosi Tanács rendelkezésére bocsátott anyagi eszközöket - a Párt és a Kormány életszinvonal politikájának megfelelően - a lakos­ság életkörülményei javitására használtuk fel. Ezek jelentős részben a munkáslakta peremkerületek ellátottsági hely­zetét javították, jóllehet, az aránytalanságok felszámolásához még sok a tennivaló. 2./ A népesség és a munkaerőhelyzet alakulása A Központi Statisztikai Hivatal Fővárosi Igazgatósága az 198o. január 1-i népszámlálási eredmények alapján kimutatta, hogy a főváros 198o. január 1-i népességszáma 2.060 ezer fő. Ez azt jelenti, hogy a főváros lakónépessége két ötéves időszak alatt stagnál, majd a népgazdasági szinten készitett hosszutávu prognózis szerint a további években csökken. Budapest lakónépes­sége az 1976. január 1-i 2.o37 ezer főről négy év alatt mindösz- sze 1 %-kal növekedett és 198o. január 1-én 2.060 ezer főt tett ki. 1986. január 1-én a népesség előreszámitás szerint a lakóné­pesség 2.o4o ezer fo lesz, vagyis Budapest lakónépessége a VI. ötéves tervidőszak végén az V.ötéves tervidőszak induló évének szintjén alakul. A népesség számát alakitó tényezők hatása kedvezőtlen. Az évről- évre kevesebb születés és a demográfiai struktúrából adódó mind több elhalálozás folytán a tervidőszak egészében mintegy 4o ezer természetes fogyás valószinüsithető. Az állandó és ideiglenes vándorlás egyenlege még a VI.ötéves tervidőszakban nyereséges, bár mértéke csökkenő. A vándorlások különbözete a VI.ötéves terv­időszak alatt 2o ezer fős nyereséget mutat. így a korábbi évekkel ellentétben a természetes fogyást a vándorlási nyereség már nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni. 15 . _--------üli >

Next

/
Thumbnails
Contents