1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
53
í 1 vető feladat a minőségi fejlesztés, az ellátás színvonalának emelése, a többségében elavult intézményhálózat korszerűsítése. Ezzel szemben az agglomerációs övezetben elsősorban mennyiségi fejlesztés szükséges, hogy a lakosság alapellátását (az általános körzeti orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ellátás, a bölcsőde, a gyógyszertár, öregek napköziotthona, stb.) - legalább a nagyobb településeken - a lakóhelyen lehessen biztosítani. Az agglomerációs övezet lakosságának kórházi ellátása távlatilag is jelentős, részben a fővárosban működő tanácsi és országos gyógyítóintézetek feladata. Bár az elmúlt évtizedben jelentősen bővült és korszerűsödött az egészségügyi intézményhálózat, a fejlődés ellenére azonban az alapvető ellátási formákban a társadalmi igények egy része nem elégíthető ki. A feszültségek elsősorban a következő területeken jelentkeznek:- az intézményhálózat kapacitása — különösen a kórházak, gyermekintézmények és szociális otthonok esetében - elmarad a szükségletektől,- az ellátó rendszer struktúrája nem megfelelő, mivel területenként és szakmánként eltérő az orvosellátottság, a különböző végzettségű és szakképzettségű egészségügyi dolgozók munkamegosztása nem megfelelő,- a nagyarányú felújítási és rekonstrukciós feladatok elmaradása miatt az intézmények épületeinek állaga leromlott, egyre gyakrabban válik szükségessé jelentős objektumok működtetésének átmeneti, vagy tartós szüneteltetése. A fővárosban és az agglomerációs övezetben az infrastruktúrán belül az egészségügyi ellátásnak prioritást kell biztosítani. A szükséges fejlesztések azonban olyan volumenűek, hogy csak több ötéves tervciklus alatt hajthatók végre. A fejlesztések mellett lényeges szervezeti és szervezési intézkedések is szükségesek. A Főváros álláspontja: Budapest területén hosszútávon a kórház és szakorvosi rendelőintézeti fejlesztések telepítését elsődlegesen az ellátatlan területekre szükséges koncentrálni. Érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy e két intézménytípust a Pest megyében megvalósuló intézmények folyamatosan tehermentesítsék, csökkentve a budapesti intézmények zsúfoltságát. B Pest megye álláspontja: Az agglomerációs övezet lakosságának rendelőintézeti és kórházi ellátása hosszútávon is a fővárosban működő tanácsi és országos gyógyintézetek feladata, miután a megye fejlesztési lehetőségei korlátozottak. A főváros egészségügyi ágazatában a VI. ötéves tervidőszakra kiemelt feladatként a fekvőbetegellátás javítását, a kórházi ágykapacitás bővítéséi kell célul kitűzni. Arra kell törekedni, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési eszközökből minél több nettó ágyszaporulat jöjjön létre, és ezt meghaladó mértékben növekedjék a működő ágyak száma. A lehetséges legrövidebb időn belül be kell fejezni a folyamatban lévő kórházépítkezéseket, és üzembe állítani az intézményeket. Azokat a kórházépítkezéseket kell előnybe helyezni, ahol a kórházi ágyszám a legkisebb fajlagos ráfordítással növelhető. Ebből a szempontból a Dél-pesti kórház II. üteme, valamint a Margit kórház II. üteme kerülhet előtérbe. A jelenlegi tapasztalatok alapján nem reális az Észak-pesti kórház VI. ötéves tervidőszak alatti felépítése. A VI. ötéves tervidőszakra a jelenlegi ismert pénzügyi lehetőségek alapján 1 300-1 500 bruttó kórházi ágyfejlesztést és a működő ágykapacitás 1 500-2 000 ággyal való növelése irányozható elő. i" A járúbelegellátás területén a telepszerű lakásépítéshez kapcsolódó egészségügyi létesítmények és több kerületben új szakorvosi rendelőintézet, illetve szakosított körzeti orvosi rendelő megépítése szükséges. Ezek közül a legfontosabb > j; a III. Békásmegyeri szakorvosi rendelő, valamint a XX. pesterzsébeti, a XI. Gazdagréti, IV. Káposztásmegyeri tömeges lakásépítéssel összefüggő szakosított körzeti orvosi rendelők megvalósítása. A szociális ellátás területén a fővárosi lakosság korösszetételének változása a szociális otthoni férőhelyek állományának növelését indokolja. Ezen belül elsősorban a szociális betegotthonok létesítése célszerű. További fontos feladat a házigondozó hálózat, az öregek napköziotthoni férőhely fejlesztése és nyugdíjashazak építése. A bölcsődei férőhely kapacitás fejlesztését döntően a telepszerű lakásépítkezéshez kapcsolódóan kell a VI. ötéves tervidőszakban biztosítani. A bölesődéskorúak számának csökkenése az előző tervidőszakhoz képest szerényebb mértékű férőhelyfejlesztés mellett is lehetővé teszi a bölcsődei ellátottság jelentős javítását. Az ellátottsági szint 40-45%-ra történő emelése elérhető lesz mintegy 3 500 új férőhely felépítésével. 11— I
