1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
43
' IV. A FŐVÁROS ÖVEZETE INFRASTRUKTÜRALIS FEJLESZTÉSÉNEK I IRÁNYA ÉS ÜTEME A jelenlegi helyzetre általánosságban jellemző, hogy- Budapesten - a viszonylagos infrastrukturális fejlettség ellenére - az eddigi fejlődés elmaradt mind a lakosság, mind az anyagi termelő ágazatok szükségleteitől.- Az agglomerációs övezetben a lakossági alapcllátottság színvonala alacsony, így az ellátási és a középfokú intézményi szükségletek túlnyomóan a fővárost terhelik. ’ A távlati koncepció fő célkitűzése ezért, hogy a jelenlegi helyzetből kiindulva a budapesti agglomerációban a műszaki és humán infrastruktúra termelői és lakossági szolgáltatásai kerüljenek területrészenként is mind jobban összhangba az ellátási szükségletekkel, és tartós megoldásokkal biztosítsanak - a települések funkcióival egyezően - színvonalas ellátottságot. Ennek érdekében az anyagi-műszaki kapacitásokat- a történelmi lemaradások csökkentésére,- a dinamikus város (és település) fejlesztésére,- a gyorsütemű város (és település) rekonstrukcióra szükséges koncentrálni. E követelményeknek megfelelően: Budapesten a vonzáscentrum funkcióiból adódó feladatok ellátására kell felkészülni. Alapvetően a színvonalas alap- és középfokú ellátás biztosítására, valamint a policentrikus városfejlődés felgyorsítására. Az övezetben az ésszerű munkamegosztás alapján, a főváros fokozatos tehermentesítését és az átlagos városi színvonalnak megfelelő egyenletes ellátást kell elérni. 1. LAKÁSELLÁTÁS Az országos lakásépitési program egyik leglényegesebb társadalompolitikai kérdése továbbra is a főváros és az agglomerációs övezet lakásellátásának fejlesztése. A térség lakásellátásának fejlesztésére vonatkozó célok kialakításánál meghatározó követelmény, hogy * - a lakásállomány mennyiségi gyarapítása, a főváros és az övezet telepítési adottságának megfelelően differenciált módon történjen, növelve a koncentrált formában történő építkezések arányát,- a mennyiségi lakáshiány mérséklésének elsődlegessége mellett a lakásállomány minőségi összetételét is fokozatosan javítani szükséges,- a térség lakásfejlesztése az eddigiekhez képest összehangoltabban történjen, néhány távlatban is megfelelő közleke- désű és infrastruktúrával rendelkező agglomerációs település gyorsabb fejlesztésével a fővárosi lakásigények egy része is kielégíthető legyen. A telepszerű többszintes lakásépítés területeit a főváros közigazgatási határain belül kell elhelyezni hosszútávon is, az egyedi, családiházas építés területeire az övezet településeit is igénybe kell venni. A budapesti agglomerációban a lakásellátás fejlesztése a társadalmi igények és a meglévő adottságokból eredően eltérő jellegű feladatot jelent a fővárosban és az övezet településein. Budapest a fennálló lakáshiány mellett jelentős mértékű avult lakásállománnyal rendelkezik. A fejlesztés feladata itt elsősorban a fennálló lakáshiány megszűntetése és a lakásállomány műszaki felszereltségének, állapotának minőségi javítása. Az agglomerációs övezet népessége — szemben Budapest folyamatosan csökkenő népcsségszámával — növekvő tendenciájú, ahol a népességnövekedésből eredő lakásépítés mellett a lakásállomány műszaki felszereltsége összetételének jelentős javítása a megoldandó feladat. Budapesten egyre nagyobb mértékű rekonstrukciós feladatokat kell megoldani, I tt * | r _ fc
