1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
23
r i ^ BEVEZETŐ A FŐVÁROS ÉS ÖVEZETE ORSZÁGOS SZEREPÉNEK, ARÁNYAINAK ÁTFOGÓ JELLEMZÉSE Budapest fejlődése mindig elválaszthatatlanul egybekapcsolódott az ország egészének gazdasági és politikai helyzetével. A társadalmi-gazdasági fejlődés hosszú folyamatában a főváros és a környezetében fekvő települések között is sokoldalú szoros kapcsolatrendszer jött létre, kialakult a budapesti agglomeráció. A budapesti agglomeráció helye és szerepe az ország életében, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésében kiemelkedő, sok tekintetben meghatározó jelentőségű. • A budapesti agglomeráció az ország népességének egynegyedét, ipari kapacitásának mintegy harmadát, a társadalmitechnikai irányítás és a tudományos tevékenységek az előbbieknél is nagyobb, mintegy 80%-os hányadát összpontosítja. Az ország egyes területi egységei közötti fejlettségbeli közelítést, az arányosabb, kiegyensúlyozottabb területi elosztást célzó területfejlesztési politika eredményeként részesedése ugyan folyamatosan csökken, de az ország társadalmi-gazdasági életében betöltött központi szerepe, funkciója hosszú távlatban is megmarad. A főváros és az övezet közötti interregionális kapcsolatokból Budapestre háruló ellátó szerepkör fokozatos mérséklése szükséges. Ennek érdekében az ellátó funkciók decentralizálása a főváros körüü települések átlagon felüli fejlesztése elengedhetetlen. A térség társadalmi-gazdasági fejlődése megköveteli azt, hogy a terület egyensúlyának és fejlesztésének feltételeit az itt található erőforrásokra épülő és az övezet és az övezeten kívüli körzetekkel való összefonódást figyelembevevő termelési szerkezetet és infrastruktúrát kell megteremteni. A jelenleg is érvényes és jóváhagyott általános városrendezési terv rögzíti az agglomerációs övezet fogalmát és az agglomerációs övezethez való tartozás meghatározó kritériumait, amelyek a következők:- a táji, földrajzi kapcsolat és Budapest beépített területéhez való közművi csatlakozás,- a kereső lakosság túlnyomó többsége budapesti ipari, vagy az ún. harmadik szektorban foglalkoztatott,- a települések ipari üzemei a budapesti ipari körzet szerves részei, a főváros területén lévő üzemekkel szoros kapcsolatban állnak,illetve budapesti üzemek termelő vagy raktártelepei,- a települések üdülésre alkalmas területei a budapesti lakosság napi vagy hétvégi üdülését is szolgálják,- az agglomerációs övezet településeire általában jellemző, hogy egy-egy közlekedési vonal mentén csoportosan helyezkednek el és a Budapestre történő beutazás időtartama - korszerű közlekedési eszközökkel - a 3/4 órát ne haladja meg,- ellátottsági színvonaluk alacsonyabb fokú, ezért a lakosság kereskedelmi, kulturális, egészségügyi ellátási igényét nagyrészben Budapesten elégíti ki. A budapesti agglomeráció kiteljed a fővárosra és a közvetlen környékének 43 településére (Dunakeszi, Százhalombatta, Szentendre, Érd városokra és 39 községre). Területe 1 674km2, amelyből 525 km2 (31%) Budapest, A főváros 12 peremkerületével 25 övezeti település szomszédos, 19 távolabbi, távolságuk Budapest határától - néhány kivétellel - 25 km-en belül van. 1 Jelen koncepciónk szennt Budapest területe a századfordulóig lényegesen nem változik, legfeljebb a tervszerű város- • rendezési szükségletek kisebb mértékű területigényének a jelenlegi közigazgatási határokon kívüli felhasználására kerüljön sor, de újabb övezeti települések csatolása nem kívánatos Budapesthez. A Főváros álláspontja: Az országos településhálózati fejlesztési koncepciót és a Pest megyei településhálózat fejlesztési tervét egységes elvek alapján felül kell vizsgálni. A budapesti agglomerációhoz tartozó települések körét felül kell vizsgálni és szerepkörük meghatározásakor rögzíteni szükséges, hogy melyek azok a települések, amelyek hosszútáI vón is- a főváros terveszerű munkaerőutánpótlási szükségleteinek kielégítését hivatottak biztosítani,- a területigényes funkciók kielégítését biztosítják (ilyenek pl.: raktárak, családiházas építkezések, környezetvédelmi berendezések, stb.),- üdülőkörzet jellegűek. VI 1------------------------ I
