1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
192
r Ú 12. TELEPÜLÉSSZERKEZET - TERÜLETFELHASZNÁLÁS | A főváros és környéke településszerkezetét a területfelhasználás alapvető elemeinek /lakó-, ipari és zöldterületek/, a beépítettség súlypontjainak és a különböző nagyságrendű központok térbeli eloszlása, egymáshoz és a környezethez viszonyított helyzete és kapcsolatai határozzák meg. A település szerkezetének kialakulását, fejlődését befolyásoló tényezők: a domborzat és a vizrajz, valamint a közlekedés gerinchálózata. I Budapest lakóterületeit az alacsony laksűrűségű területek nagy kiterjedése jellemzi. A balparton sűrűn beépített, tiisufolt városmagot - elsősorban a sugárirányú főútvonalak közötti területeken - sokhelyütt laza, családiházas övezet veszi körül, ezt követi az egykori elővárosok jórészt kisvárosias intenzitású övezete, majd ezen kivül egy ujabb laza családiházas övezet. Ezt a gyűrűs szerkezetet erősítették az ujabb lakóterületek is, amelyek ko- j rábban a belső családiházas gyűrű elavult, nagy részben még üres területein, majd a megnövekedett város szélén,I egykori mezőgazdasági területen és a peremkerületek átépülő központjaiban létesültek. A sugárirányú ut - és vasútvonalak mentén csáposán kifejlődött környéki települések lakóterületeinek fejlődését túlnyomórészt a családiházas területek növekedése jellemezte. Az ipari területek a városközponttól északra és délre a Duna és a vasútvonalak mentén /Óbuda, Filatórigát, Budakalász, Szentendre, Angyalföld, Újpest és Dunakeszi: Ferencváros, Pesterzsébet, Csepel és Szigetszentmiklós: Lágymányos, Albertfalva, Budafok és Százhalombatta/ és keleti irányban /Kőbánya/ alakultak ki és - néhány kivétellel /pl. XVI. kerület Honfoglalás tp./ ugyanitt fejlődtek a közelmúltban is. Nagyobb összefüggő zöldterületek a pesti városmag szélén /Városliget, Kerepesi temető, Népliget/ a szigeteken, a Római parton, a budai hegyvidéken, valamint a régi városhatár mentén alakultak ki. A beépített területek növekedésével a természeti és művi környezet egyensúlyának fenntartásához szükséges mértékű zöldterületek növekedése nem tudott arányosan lépést tartani, mert csak kevés uj erdő települt. A beépítéssel elaprózott zöldterületek — kivéve az uj lakótelepekét — a művi és természeti környezet között a megfelelő egyensúlyt | nem tudják fenntartani. J fe A nagykiterjedésü, de jellegzetesen egyközpontu fővárosban a lakosság ellátásában fennálló területi aránytalanságok kiküszöbölése érdekében az 1971. évi általános rendezési terv alapján többfokozatú központrendszer kifejlesztése van folyamatban. Hagyományos közlekedési csomópont körül lényegében befejeződött a dél—budai városrészközpont épitése, ujkeletü közlekedési csomópont körül épül az Őrs vezér téri városrész- központ. A régi peremkerületi, illetve elővárosi központok továbbfejlesztésével épül Óbuda, Újpest, Kőbánya, Pest- i erzsébet és Csepel központja. A település szerkezetének kialakulását, fejlődését befolyásoló közlekedési hálózatok közül ujabb, a város területét tagoló elemek: az autópályák, illetve ezek forgalmát a városba bevezető főútvonalak /pl. az M3-as, M5-ös épülő bevezető szakaszai/: mig a gyorsvasúti hálózat vonalai a város beépítettségének súlyvonalait követik /vagy fordítva: az intenzív beépités követi a meglévő vonalat/, illetve a területi fejlődés főirányait kijelölik, előkészítik. I A. A településszerkezet korszerüsitése érdekében a koncepció- a szerkezeti elemek /lakó, ipari-, zöld-, stb. területek/ között a térségen belül optimális arány kialakítását /a/, | - az elemek jellegüknek megfelelő térbeli elhelyezkedését Ibi, — egyes elemeknek egymást nem. zavaró, egymással való jó kapcsolatát lel, valamint ff - az intézményközpont-rendszer további kiépítését löl célozza. M J .
