1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
168
rr ■ * — ■ ■ VILLAMOSENERGIAELLÁTÁS A villamosenergia iránti igény a fővárosban az ipar, közlekedés és kommunális terhelések alakulásának megfelelően erős ütemben növekedett. A csúcsterhelés az utóbbi tiz évben megkétszereződött. A felhasználás évi átlagos növekedése tiz év átlagában kb. 5,6 %, ezen belül a háztartási fogyasztás növekedése 8,9 %. Az áramszolgáltató az ilyen mértékben növekvő igényeket a jelentős fejlesztés ellenére is csak részben tudta kielégíteni. Jelenleg a fővárosban 935 ezer fogyasztó van, melyből 855 ezer háztartási, s ezek összesen 1108 MW terhelést képviselnek 5,82 TWh2 fogyasztással. Pest megyében 1975-ben 441, 1976-ban 318 zárolt transzformátorkörzet volt. Ez azt jelenti, hogy egyes vezeték- szakaszokon annyira növekedett a terhelés, hogy már a lakosok világításának 2,2 kW-os fajlagos teljesítmény igényei sem elégíthetők ki feszültségesés nélkül. E hiánygazdálkodás megszüntetése napjaink legfontosabb feladata. A főváros energiaellátásának alaphálózatához és főelosztó hálózatához az országos hálózat déli irányból 220 kV-os, . ÉK-i irányból pedig 400 kV-os hálózattal kapcsolódik. Az alaphálózat fejlesztése ezen a feszültségszinten folytatódik majd. A főváros főelosztóhálózata 120 kV-os kábel, illetve szabadvezeték rendszerű lesz, ennek kiépítése után a belső területeken megszűnik a 30 kV-os elosztóhálózat. A közéfeszültségü elosztóhálózat feszültségszintje 10 és 20 kV. Budapest belső kerületeiben a 10 kV-os, mig a külső területeken 20 kV-os kábelvezeték tölti be az elosztóhálózat szerepét. A hálózatfejlesztési koncepció az ives-gyürüs hálózatkép kialakítására irányul. A kisfeszültségű elosztóhálózat feszültségszintje 220/380 Volt. Budapest területén a kábeles és szabadvezetékes részaránya 50-50 %. Távlati cél, a jelenlegi rendszer továbbfejlesztése, a kábeles ellátás részarányának fokozása mellett. A hálózatfejlesztés része a megfelelő teljesítőképességű transzformátor állomások telepítése az előzőekben részletezett feszültségszintre bontva. Az energiagazdálkodás következtében várható, hogy mind az ipari, mind a kommunális fogyasztók villamosenergia igényeinek növekedési üteme mérséklődik. A gazdaságpolitikai döntések hatására és az ipartelepítési gyakorlat eredményeképpen a kommunális fogyasztás részaránya várhatóan növekedni fog. A Budapesti Elektromos Művek terhelés—prognózisa a VI. és VII. ötéves tervidőszakra /érték: MW / 1975 % 1980 % 1985 % 1990 * Kommunális 420 9,8 669 7,4 955 9,4 1.499 Ipari 466 5,2 599 5,7 791 1,4 849 Bp összes 866 7,4 1.268 6,6 1.746 6,1 2.348 x= Távlati terhelési prognózis csak a VI. és VII. ötéves tervre van. A kommunális fogyasztás növekedése átmenetileg lelassul, majd dinamikusabb növekedés indul meg. Ez prognózis a feltételrendszerben bekövetkező változások hatására módosulhat. Az ismertetett számszerű értékek némileg meghaladják az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet és a Magyar Villamos Művek Tröszt által becsült értékeket, igy nagyobb biztonságot jelentenek az energiaigények távlati előirányzatában. A VI. és VII. ötéves tervben várható alállomás és hálózatfejlesztés az alábbiak építését irányozza elő: Állomások: 400/220 kV-os feszültségszinten 6 db 120 kV-os feszültségszinten J//'Q ^3 db 0,4 kV-os feszültségszinten /iUÓ 2620 db i
