1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
155
felszíni vízrendezés, árvízvédelem | A felszíni vízrendezés keretében jelenleg a főváros területének 71 %-áról /373 km2/ a csapadékvizet 284 km hosszú állandó és időszakos vízfolyás, illetve árokhálózat vezeti a Dunába. Az agglomerációból további 784 km2 tartozik e vízgyűjtő területhez. Kiépítettség szempontjából a meglévő vízfolyások 70 %-a földmeder, 25 %-a burkolt, mig 5 %-a zártszelvényű. A vízfolyásokon mintegy 1300 műtárgy van. A beépített területen általában 3 %-os, a külterületeken pedig 10 %-os előfordulási valószínűségű nagyvizek kiöntésmentes levezetése a cél. Az elmúlt időszakban a szükséges vízrendezési munkálatok elsősorban a tömeges lakásépítésekkel összefüggő területekre összpontosultak. Ugyancsak kiemelt feladat a leggyakrabban kiöntést okozó Rákos- és Szilaspatak medrének kiépítése. Beboltozzák a Sósmocsár árkot XVIII. Állami lakótelep mentén. A dél-pesti szennyviztisztitó telep tehermentesítése érdekében a Sósmocsár árokrendszer vízgyűjtő területének 70 %-át a Gyáli patak vízrendszerébe kötik át. A szemétégető és a körülötte települő ipar érdekében a Csömöri patak alsó szakaszán a mederrendezés elkészült. A következő tervidőszakban a patakrendezési feladatokat elsősorban a fővárosi lakásépitési program határozza meg. A pestmegyei lakás- és ipartelepítési program támogatása érdekében, a Pest-megyei Tanáccsal együttműködve kiépül a közös vízgyűjtő területtel rendelkező Hosszuréti patak. A belvízkárok megelőzése érdekében az elfajult patak mederszakaszok rendezésre kerülnek. Igy kiépül a budai oldal egyik legjelentősebb vízfolyásának, a Nagyördögárok Nagyrét u. és Hidegkúti ut közötti szakasza. I A tényleges fenntartási szükséglet a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével még óvatos becslések szerint is a jelenlegi pénzügyi fedezet kétszeresét igényelné. Az utóbbi 3 évtizedben a főváros területének beépítése gyorsabb volt, mint a csatornázás, illetve a vízrendezés üteme. Emiatt-főként a peremkerületekben, elsősorban családi házas övezetekben lefolyástalan, un. mélyfekvésű, vizjá- rásos és magas talajvizes területek is beépültek. A külső kerületekben a lakásoknak a vezetékes vízhálózatba való I bekapcsolásával nem tartott lépést a csatornázás. A hidrogeológiai okokból az egyébként is magas talajvíz, a növekvő szikkasztás eredményeképpen tovább emelkedett. Az 1960-as évek elején végzett felmérések szerint a fővárosban 56 lefolyástalan mélyterület volt /35 km2/. Az érintett, elsősorban családiházas épületek száma megközelíti a 16 ezret. Az ott élő lakosok száma kb. 80 ezer. Az utóbbi évtizedben végzett erőteljesebb vízrendezési munkálatok eredményeképpen a mélyterületek száma 42-re /27.4 km2-re/ csökkent. A vízelvezetést biztositó gerincvezetéket 14 helyen megépítették, ezáltal megszűnt a területek lefolyástalan jellege. A XVI. kér. Thököly uti, XVIII.ker. Vörösfény u-i és Virágtelepi, valamint a XXII.ker. Háros utcai mélyterület felszámolása érdekében a kivitelezési munkák részben befejeződtek, részben folyamatban vannak. A nyilvántartott mélyterületek felszámolási sorrendjét és ütemét az ezredfordulóig terjedő időszakban is a városrendezési tervek figyelembevételével a belvízkárok súlyossága határozza meg. Annak érdekében, hogy az ezredfordulóig a főváros mélyterületei felszámolásra kerüljenek, meg kell gyorsítani ezt a tevékenységet. A mélyterületek felszámolása összehangolt vízgazdálkodási és városrendezési tevékenységet igényel, és a műszaki megoldás ennek megfelelően nyilt- vagy zárt rendszerű vízelvezetés kiépítését vagy a terület feltöltését, azaz újrahasznosítását tartalmazza.
