1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
153
A fővárosban 10 gyógyfürdő, 6 strandfürdő, 21 idényfürdő működik. Ezek közül 21 egységet a Fővárosi Fürdőigazgatóság tart üzemben, amelyeken belül a Gellért és Rudas fürdőben kórházi részleg, a Lukács fürdőben nappali kórház is működik. A fürdőegységek évente átlagosan 8 millió vendéget fogadnak. A fürdők forgalmának alakulása: /ezer fő/év/ Év: 1960 1965 1970 1975 1980 /terv/ Fő: 8069 8248 8366 8466 8300 ;.v/ 0J-- Wk A fürdők forgalma az ötvenes évek közepéig gyors ütemben, a hatvanas években lassan emelkedett, a hetvenes é- vekben visszaeséstmutat. Ennek oka a komfortnélküli lakások számarányának csökkenése, a tisztasági fürdők iránti igény visszaesése. Ez a tény minőségi igényváltozást jelent, az igények a szabadidő hasznos, aktiv eltöltését /pl. sportolás/ biztosító fürdőlétesitmények kapacitásának növelését indokolják. ' 1 A fürdők állapota az utolsó évtizedekben erősen romlott. Ez a folyamat fokozott karbantartással sem állítható meg, ezért szükségessé vált a nevezetesebb hagyományos fürdők rekonstrukciója, és ennek során bővítésük. Ez a tevékenység határozza meg az ezredfordulóig terjedő időszak alapvető feladatait, de a rendelkezésre álló termálviz-kincs további hasznosításával gondoskodni kell az egészségügyi és idegenforgalmi szempontból is igényelt uj fürdők építéséről. Koncentráltan növekvő ütemben kell folytatni a fővárosi fürdők rekonstrukcióját. A Széchenyi fürdő újjáépítésén felül a Lukács fürdő átépítése keretében uj fürdőlétesitmény kialakításával gondoskodni kell a meglévő kapacitás növeléséről is. Í A rekonstrukciók idején kieső kapacitásokat pótolni kell. A Paskál strand és gyógyfürdő - több ütemben előirányzott építését folytatni kell. Vizsgálni kell a meglévő strandok, fürdők bővítésének, fejlesztésének lehetőségeit. Továbbá vizsgálatokat igényel a gyógyfürdő-kapacitás bővitése, a Rác-gyógyfürdő korszerüsitése. A főváros uj lakótelepeinek építésével uj városrész--központok kialakítására is sor kerül, ahol - elsősorban a tanuló ifjúság részére • rendszeres sportolási lehetőségeket kell teremteni. Ezt a feladatot célszerűen az eddigieknél igényesebb kialakítású "tanuszodákkal" lehetne megoldani, amelyek a helyi lakossági igényeket is kielégíthetnék. A vázolt fürdőfejlesztéssel a jelenlegi kb. 60-65 ezer fő/nap kapacitás /tanuszodákkal és sportlétesítményekkel együtt/ fc j» az ezredfordulóig mintegy 8o ezer fő/napra növekedne, biztosítva a nevesebb hagyományos fürdők "újjászületését" I isI A Budapest környéki településekben elsősorban a dunamenti üdülőterületen és a termálvizet adó helyeken biztosítható a fürdőfejlesztéshez szükséges vízbázis. \ A helyi lakosság és üdülölétszám kb. 30.000 uj férőhelyet kiván az ezredfordulóig. Ennek nagy része a Duna-ka- nyarban, Vácott, Foton, Gödön, Ráckevén van. A fürdők vízgazdálkodási rendszerének felülvizsgálata és korszerüsitése megkezdődött. A fővárosban már bevezetett korszerű szűrő-forgató víztechnológiát a jövőben a Budapest és környéke településeinek strandfürdőiben is meg kell valósítani. I ll FÜRDŐK ^
