1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
150
r i ff A tisztítótelepeken keletkező nagymennyiségű iszap, továbbá a csatornahálózatból és a homokfogókból kikerülő if szaP és üledék megnyugtató módon való elhelyezésére és ártalmatlanná tételére a főváros közigazgatási határán belül terület nem áll rendelkezésre. Ezért a főváros környezetében gazdaságosan elérhető, a helyi létfeltételeket, környezet- védelmi szempontokat is szem előtt tartó területeket kell figyelembe venni, lehetőleg 50 km távolságon belül. A szennyvíziszap elhelyezésére a VIZITÉRV tanulmánya alapján Pest megye területén Gyömrő, Maglód, Mende, Sülysáp vehetők számításba. Az iszap elhelyezésére a deponálást javasoljuk és nem a mezőgazdasági hasznosítást, mivel az iszapba illegálisan bekerülő ipari eredetű szennyvizek hatása még nem tisztázott. A vizsgálatok alapján kiválasztott lerakóhely egy természetes völgy, melyet az iszappal 10 év alatt feltöltenének. A módszer lényege, a szakaszos feltöltés un. kazettás módszerrel, majd végleges földtakarás, tereprendezés. A tervezett iszaplerakóhely Mende községtől É-ra dombok között húzódó völgykatlan. A Lakóterülettől való távolsága 3, illetve 5 km, a 31. sz. főutról közelíthető meg. A szennyvíziszap elhelyezéséből a környezetre ható káros hatások csökkentése érdekében egy belső és ehhez közvetlenül kapcsolódó külső védőövezet kialakítását tartjuk célszerűnek, amelyhez a meglévő növényzet is felhasználható. A Budapest-környéki települések csatornázása tekintetében különbséget kell tenni a városok és várossá fejlődő települések, illetve a községek között. A városias jellegű településekben a lakosság 80-90 %-a, még a ritkábban lakott városrészekben is legalább 50 %-a legyen ellátva. A terv általában 50-90 %-os ellátottságot irányoz elő. A Budapesttel összefüggő szennyvízelvezetés és tisztítás a budapesti tisztítótelepek építésétől függ; a többi rendszer azonban ettől függetlenül, körzeti telepenként megépíthető. A főváros szennyvízelvezetésének és szennyviztisztitásának programja a már kialakult vízgyűjtő területek figyelembevételével négy tisztítótelep épitését határozta meg, és rögzítette azoknak a Budapest környéki településeknek a körét is, melyek szennyvíztisztítás szempontjából e négy telephez csatolhatok:- az észak-pesti telephez /Palota-sziget / tartozik, az Aranyhegyi pataktól, a Róbert Károly körúttól, a Kerepesi úttól északra eső terület, továbbá Budakalász, Pilisborosjenő, Üröm, Solymár, Pilisvörösvár, Pilisszentiván.Göd, Fót, Duna| keszi és Mogyoród. — a dél-pesti telephez tartozik a XVIII., XIX., XX. kerület, a Ferihegyi repülőtér környéke, továbbá Gyál, Vecsés, Maglód, Gyömrő, Ecser, Üllő, esetleg Monor. — a dél-budai telep fogadja a XXI. és XXII. kerület, továbbá Budaörs, Törökbálint és Budakeszi szennyvizét la dél-budai telep telepítési helye egyelőre vitatott/,- az Észak-csepeli telep Budán az Aranyhegyi-pataktól délre és a Hosszuréti pataktól északra eső területek, a pesti f oldalon a Hungária körút, Kerepesi ut, Rákosszentmihályi vízválasztó vonaltól délre, illetve Pesterzsébet—Kispest észak-nyugati és északi határa, majd a Ferihegyi repülőtérre vezető ut és a Ferihegyi repülőtér északi határa vonalától északra fekvő területek, valamint budai oldalról Nagykovácsi, a pesti oldalról Csömör és Kerepestarcsa szennyviztisztitó telepe lesz. f Azokban a Budapest-környéki településekben, ahonnan a szennyvíz budapesti tisztítótelepre való bevezetése gazdaságtalan lenne, településcsoportonként, regionális rendszerekben kell megoldani a szennyvízelvezetést és tisztítást. 1 ■ A főváros szennyvíz-elvezetésének és szennyviztisztitásának programja a környékről érkező szennyvízmennyiségeket az alábbi értékekkel vette figyelembe /ezeket jelentősen túllépni nem lehet, mert a csatornázási rendszereket már ennek megfelelően tervezték/: 430 ^
