1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
147
' fii ‘ ' \ , Budapest és részben a Budapest-környéki települések szenny- és csapadékvizeinek befogadója a hegy- és vizrajzi adottságok miatt a Duna. A főváros és a Budapest-környéki települések legfontosabb közműszolgáltatásai közül legelmaradottabb a csatorná- zás és a hozzátartozó szennyvíztisztítás. 1975-ben a főváros beépített területének /250 km2/ 53 %-a volt csatornázott. Ez a lakások 76,4 %-ának bekötését tette lehetővé. A közterületi hálózat hossza ugyanakkor 2422 km volt és a hálózat naponta átlagosan 1 millió m3 szenny- és csapadékvizet vezetett el. A szennyvizeknek mintegy 6 %-át /58.000 m3/ tisztították biológiailag. A csatornázás lehetőségei elősorban a lakótelepek csatornahálózatának kiépítését tették csak lehetővé, a peremkerületek hálózatát csak kis mértékben fejlesztették. A csatornahálózat jelentős hányada még a múlt évszázadban épült, nagy része már elavult, ezért felújítása megkezdődött. Ennek ellenére jelenleg is mintegy 290 km hosszú hálózat felújítása időszerű. A szenny- és csapadékvizek átemelésére 10 nagyobb és 38 kisebb átemelő van üzemben. Ezekből tizet részlegesen korszerűsíteni kell. I Jelentős környezetvédelmi és ivóviz-beszerzési probléma, hogy a keletkező szennyvizek erősen rontják a befogadó Duna vizének minőségét. A fővárosi szennyvizek több mint 50 %-a ipari eredetű. A Budapest-környéki településekben a szennyvízelvezetés helyzete kedvezőtlenebb mint a vízellátásé. A csatornázás I fejlődését a következő táblázat szemlélteti. _______________________________Egység_____1960____1965__________ 1?J9____199JL_J?9.92._ Hálózathossz: km 1.835 1.959 2.192 2.422 2.640 3.320 4.000 Ebből- törzscsatorna km 1.365 1.439 1.613 1.771 1.834 2.400 2.740 Elvezetett szenny- és csapadékvíz mennyisége 1000 m3/nap 575 810 1.051 1.116 1.290 1.640 2.000 Ebből- biológiai tisztítás 1000 m3/nap 10 50 58 72 360 1.400 Csatornázással ellátott lakások aránya: % 71,0 73,3 76,4 79,2 84,0 88-90 A környék 43 települése közül csupán 15 nek van szennyvízcsatornája, ill. szennyvíztisztító telepe. Ezekben mint a hálózatok, mind a tisztítótelepek állaga és hatásfoka túlnyomó többségében elégtelen. A közcsatornával ellátott lakások aránya 7 %. A kiépült csatornahálózatok túlnyomórészt elválasztó rendszerűek. A településközi szennyviztisztitó telepek épitése, tervezése tObb helyen folyamatban van:- Dunakeszi 6000 m3/nap-os szennyviztisztitó telepe megépült, ide jut Fótról, majd Gödről és Mogyoródról a szennyvíz.- Érden épül a tisztitó, amelyben részleges tisztítás folyik - ide fog kötni Diósd- Budaörs és Törökbálint szennyvizét a VI. ötéves tervben kezdődő építéssel a Budaörsi szennyviztisztitó telepre fogják vezetni.- A szentendrei telep Pomáz szennyvizeit is fogadja; Leányfalu csatlakozása folyamatban van. A fővárosi hálózatra csatlakozik Kerepestarcsa szennyvízcsatornája, és épül a térség csatlakozását biztositó hálózat •rí ís' 461 | ff —— _________________________ 46 | { I I ■ CSATORNÁZÁS I
