1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

121

A környék területén a művelési ágak közül a legszembetűnőbb a szántó /50 év alatt 15 %-os/, a rét, a legelő és szőlő területek , csökkenése. Növekedett a kert és gyümölcsös terület. * A mezőgazdasági alaptevékenység üzemi termelési értékéből, a növénytermelés mintegy 56 %-al, az állattenyésztés 31 %-al részesedik. A zöldség és a szarvasmarha takarmány termesztés részaránya meghaladja az országos részarányt. Ez a részarány bár utal a városellátó tevékenységre, kétségtelen azonban, hogy az ország lakosságának 20 %-át a budapesti agglomeráció mezőgazdasága már régen nem tudja ellátni a szükséges élelmiszermennyiséggel. A mezőgazdasági területek termelésből való kivonása többségében területigényes nagyberuházásokkal van összefüggésben /pl.: Ferihegyi Repülőtér fejlesztéséhez 650 ha, M1, M3, M5, M7-es autópályák nyomvonala,stb./. Különösen gondokat o- koznak a vonalas létesítmények, amelyek miatt esetenként a nagyüzemi gazdálkodás problematikussá válik. Súlyos terhe­ket jelentenek a mezőgazdasági üzemek által leadott és zártkertté alakított területek is a hatóságok számára. Meg kell emliteni még, hogy feltehetően nem elhanyagolható az a területmennyiség sem, amely a gazdálkodásból "hulladék­területként" /vasutak, utak, vezetékek, nagyüzemi területek mellett stb./ gondozatlanul kimarad. A környezetvédelemmel kapcsolatosak a terület átalakításokkal az intenzív használattal együttjáró pusztulások, elszegénye­dések, amelyek a mező- és erdőgazdaságok tevékenységét is befolyásolják. A megoldásra váró feladatok között a legfontosabb a város és környék dinamikus fejlődésének korában, az urbanizációs te­is rületfejlesztéssel optimálisan összehangolt mezőgazdasági politika kialakítása. Ennek keretében egyrészt olymódon kell ha­li tárt szabni a település fejlődésének, hogy a városi lakossági szükségletek a fokozódó igények korlátozott figyelembevételé­fi vei kielégítésre kerüljenek, másrészt a termő földterületek a főváros, illetve népgazdaság számára a legnagyobb haszonnal termeljenekés megóvásra kerüljenek. Az ellentmondás felszámolása hosszú időt igényel. Megoldásra vár a megfelelőbb műve- lési ágarányok fokozatos kialakítása, a környezetvédelmi problémák növekedésének akadályozása /beleértve a meliorációs - tájrendezési és a területhasználattal összefüggő feladatokat is©­Zöldfelületek, erdő- mezőgazdaság koncepciója Budapest és környékének zöldfelületi koncepciója a beépített és a növénnyel fedett területek arányának növelésével, meg­felelőbb elhelyezésével gondoskodik a kiima /az átszellőzés, páratartalom, sugárzásviszonyok stb./ javításáról, a káros kör­nyezeti hatások csökkentéséről, a lakosság egészséges szabadidőeltöltési lehetőségéről, pszichikai kondicionálásáról. Ennek 1 H érdekében a koncepció olyan zöldfelületi rendszer létrehozását javasolja, amely:- nagytávlatban biztosítja az egészséges élethez szükséges 60 %-os z öldfelületi arányt és ezen belül azt, hogy minden lakos számára 50 m2 zöldterület jusson. Ez a cél csak úgy valósulhat meg, ha minden városi területi kategória | tartalmazza a szükséges mennyiségű zöldfelületet. Ezért továbbra is gondoskodni kell a lakóterületek zöldbe ágyazott­ságáról, az ipari, közlekedési területek zöldsávokkal való szigeteléséről, fasorok telepítéséről, stb. Az ezredfordulóig a Fővárosban mintegy 1000 hektár további közkert, közpark létesítését javasoljuk. Ennek keretében parko­I sitandó többek között a Római part, a Schmidt-kastély környéke, a Soroksári Duna-ág, a Káposztásmegyeri, - a XVIII., ­XX., - XXI. • XXII. kerületi szabadidő központ.- A zöldfelületi jellegű közintézmények között részletesebb vizsgálat alapján tartalékolni kell egy megfelelő méretű uj állatkert területet, elsősorban a lakó és üdülőterületek szomszédságában, fokozni kell az erő­feszítéseket uj sportterületek kialakítása érdekében. A Káposztásmegyeri lakótelep építéssel összehangoltan el kell ké­szíteni a nemzetközi evezős-kajakos versenypályát, bővíteni kell a kirándulási, sizési és egyéb sportlétesítmény helyze­tet. Az egyre feszítőbb temetőhiány csökkentése érdekében folytatni kell az Újköztemető korszerűsítését.Budán uj urnateme­tő, Pesten uj köztemető megnyitása válik szükségessé. Ezredforduló után feltehetően kialakításra kell kerüljön a fővá­rosi használatra is rendelkezésre álló solymári uj köztemető. A Főváros 0-km-től számított 30 km-en belül lehetőleg olyan összefüggő erdőtelepítést javasolunk, amely egyrészt a meglévő erdőkkel együtt gyűrűként határolja a területet, másrészt a várostestbe benyúló /pl. Budán, Pesthidegkut- Hüvösvölgy-Városmajor-Vérmező-Tabán, Pesten kelet-nyugati irányban a Kerepesi temető-Pécel vonalában kapcsolódik a városi zöldfelületekkel/. Ennek érdekében az ezredfordulóig 10000-15000 hektár erdő telepítését /ebből 3000 ha Bu- B dapesten/ javasoljuk. t im ................... a I H I

Next

/
Thumbnails
Contents