1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
116
^ strancj összes fürdők, strandok befogadóképessége 1970—79. között csökkent. | A hétvégi pihenésben bár csökkent mértékben, de szerepet játszik a Duna, amely az evezésnek, horgászásnak ad lehetdséBudapesten jelenleg — többségében elavult épületben - kb 8.000 csónakférőhely van. A térség /ki és beáramló/ üdülőnépességi forgalma kellően nem feltárt. Az idegenforgalom helyzete Magyarország a nemzetközi turizmusba az 1960-as évek elejétől kapcsolódott be számottevően. 1964 után a beutazó /aktiv/ nemzetközi idegenforgalmunk a világátlagot kétszeresen meghaladta. Az idegenforgalmi kereslet továbbra is növekvő tendenciát mutat. Az idegenforgalom 30-40 %-kal olcsóbban termeli ki a tőkés devizát, mint az átlagos áruexport. Alapvető ellentmondás az idegenforgalmi kereslet és kinálat közötti összhang hiánya. Ennek oka általános elmaradásunk az infrastruktúra területén és idegenforgalmi fejlesztési lehetőségeink korlátozott volta. A belföldi turizmus nagy része magánszálláshelyeken bonyolódik, és kisebb hányaddal jelentkezik, a szociálturizmusban, campingekben és turistaszállásoNemzetközi idegenforgalmunkban erős a szezonalitás/julius-augusztus/ és a területi koncentráció, amely elsősorban Budapestre irányul. Kínálatunkat tekintve önálló nemzetközi vonzerővel csak Budapest rendelkezik, hiányoznak, illetve elégtelenek a specifikus motivációknak megfelelő vonzerők - pl: a gyógyturizmus területén -bár adottságaink vannak - még nincs megfelelő kinálat. A külföldi vendégforgalom az idegenforgalmi szálláshelyek közül leginkább a szállodai férőhelyeket igényli /itt bonyolódik a vendégforgalom közel fele/. Budapesten egyértelműen szállodahiány van. A fővárosban a legmagasabb országosan a szállodák kihasználtsága. A szezonális forgalomnövekedést, a campingek és a fizetővendéglátás veszi fel, de döntő szerepet játszanak a nem szervezett magánszálláshelyek is. Az üdülőterületek, rekreáció, idegenforgalom koncepciója Az alapvető koncepció, hogy nem a magántelkes üdülőterületek növelését, hanem - a jelenlegi üdülőterületek színvonalának emelése melett — a közcélú, nagy tömegek felüdülésére alkalmas területek bővítését kell előirányozni. A zártkertek,- amelyeket már jelenleg is üdülési célra használnak - üdülőterületté való nyilvánítása javasolt, de a további parcellázásokat lehetőleg meg kell szüntetni. A beépítéseknél a tömbtelkes, közösségi üdülési formákra kívánatos áttérni. A Dunakanyar és a Ráckevei Dunaág üdülőterület fejlesztése a jóváhagyott programok alapján célszerű. Ennek keretében a budapesti agglomerációban a partmenti sétányok fejlesztése, a Molnár sziget rendezése, játszó és sporttelepek kialakítása tervezett a Ráckevei-Dunaág mentén. A telkes üdülőterületeket lásd a 7-8. számú térképen. . Telkes üdülőterületek az agglomeráció területén: /ha-ban/ ! 1979 1979 2000 üdülőterület Üdülőterület Zártkert _ _^la xÍTTLLÍLrL _ Budapest 260 1380 390 430 Dunakanyar üdülőkörzetben 1800 1560 2310 3650 Ráckevei üdülőkörzetben 200 110 270 390 Budai oldalon körzeten kivül 1100 670 1570 1970 Pesti oldalon körzeten kÍvül _______60____________________170______________ 60_____130________ Környék összesen: _____________3160_________________2510___________________42H)____________5140_______ Mindösszesen: 3240 3890 4600 6570 fi m
