1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

112

r

*" ' ii i i ■ ' .j — ■ ——

zőek az olyan területek, amelyekhez hagyományos városias és lakótelepi beépítések egyaránt közvetlenül kap- ; I

i csolódnak. Ennek jellemző példái például Újpest, Kőbánya, Kispest és Pesterzsébet, valamint Óbuda. Ellentmon- ' I

’ dásos hatásúak viszont a külső lakótelepi gyűrű nagykiterjedésű elemei /pl. Újpalota/, amelyek további /átmeneti/ I

decentralizációhoz vezethetnek. I- a vonzóhatást biztositó munkahelyek jellemzői. A munkahelysűrűség, a budapesti iparban elfoglalt hely, és a I

városrészközpontok esetében /ellentétben a főközponttal/ az ipari munkahelyek száma lényeges. Ezt a feltevést I

támasztja alá Újpest, Kőbánya, Csepel, valamint /részben/ az óbudai és Móricz Zsigmond körtéri központ fejlett- I

sége is. I- A közlekedési kapcsolatoknál különös kettősség figyelhető meg: egyrészt az önálló központ fejlődését még min- I

dig serkenti a közlekedési kapcsolatok nem kielégítő volta, másrészt a főközpont felé kedvező kapcsolatokkal I

rendelkező városrészek vonzzák a lakásépítést és jelentős népességkoncentrációt eredményeznek, ezáltal /a fejlett J

lakóterületeken keresztül/ ezek is visszahatnak a központképződésre. Ez utóbbi hatás eredménye azonban időben I

később jelentkezik, mint a rossz kapcsolatok közvetlen hatása. A metró ugyan még nem épült ki Újpesten, Kő- I

bányán és a Móricz Zsigmond körtéren, ezek már ma is fejlett központok, a pesterzsébeti központ összetettségét I

is ez okozza. A kispesti, az Örs vezér téri központok viszonylagos fejlettségük ellenére is nagy jövő elé néznek, I

kiépítésük már elkezdődött. Egyértelműen pozitiv hatásúak az agglomeráció településeivel kiépített közlekedési I

kapcsolatok, hiszen ezek biztosítják a központ tágabb vonzáskörét. Ez okozza pl. a kőbányai fejlődés egyik okát: I

a hatvani és a ceglédi vasútvonalon érkező ingázók jelentős része itt dolgozik. I

A fejlődést befolyásoló tényezők figyelembevételéből illetve azok mellőzéséből következően megállapítható, hogy I

mig a budai oldalon a városrészközpontok a kijelölt szerkezetnek megfelelően fejlődtek, a pesti oldalon a három 1

kijelölt központon kivül Kőbánya, Pesterzsébet és Csepel központjának fejlődése indokolttá teszi a központrend- I

szer kiterjesztését. Igy hosszútávon /Csepel bevonásával/ hét, nagytávon kilenc városrészközpont kijelölése szüksé- I

ges. Rá kell azonban mutatni, hogy fejlődésük időben eltolódik, ezért jelentős különbségek alakulhatnak ki közöt- I

tűk, amit fokoz a területi jellegből következő eltérő karakter, a kialakuló helyi profil is. A központrendszer kije- 1

lölés a fejlődési folyamatnak vázát adja és a központ jellegének, tartalmának meghatározása, a későbbiekben bo- I

vitése, konkrét fejlesztési-tervezési feladat. I

Az elvégzett elemzések alapján a városépitési koncepció-javaslat a jelenlegi hat városrészközpont megtartása mel- I

let hosszútávon további egy /Csepel/, nagytávon további kettő /Kőbánya, Pesterzsébet/ jelölését tartja szükséges- I

nek. Az alacsonyabb fokú központok kijelölése az általános jellegű, de részletesebb léptékű /kerületi/ tervezés fel- I

adata. 1

Atelepüléscsoportközpontok 1

A településcsoport központok kifejlődésük esetén az adott településnek és az attól távolabb eső agglomerációs I

településeknek alternatív ellátási centrumot adnak. A településcsoport központ kialakulásának feltétele, hogy a 1

kijelölt település nagyságrendileg nagyobb lélekszámmal rendelkezzék, mint a vonzott települések, hiszen a kié- 1

r melt fejlesztés társadalmi-gazdasági hátterét ez biztosíthatja. A másik lényeges feltétel, hogy a központi szerep- I

körű település a vonzott települések Budapesttel való összeköttetésének vonalán feküdjék, ellenkező esetben Bu- I

dapest /a városrészközpontok/ hatása dominál. Kedvezően befolyásolja a központképződési folyamatot, ha a I

kijelölt település saját iparral — és egyéb jelentős számú munkahelyekkel — rendelkezik, hiszen ez a helyben el- I

láthatók arányát növeli. A fejlődés feltétele a lakásfejlesztés is, mely közvetve befolyásolja a központképződést. 1

A kívánt szerepkörnek a kijelölt központok közül jelenleg Szentendre tesz eleget a legnagyobb mértékben. A vá- I

ros hagyományai, lakosságszáma, ipara, központjának megfelelő vonzást biztosítanak. I

A fejlődés egyes előfeltételei /lakosságszám, ipar/ már kialakultak további két településben: Dunakeszin és Érden. I

A folyamatot várossá válásuk is jelzi. Intézményhálózatuk és annak központtá tömörülése azonban még nem kö- I

vette a fejlődést, igy vonzó hatásuk a feltételezhető igények ellenére csekély. Fejlesztésük viszont mindenképpen I

1 indokolt. I

Szigetszentmiklóson, Dunaharasztin és Kerepestarcsán az előfeltételek kialakulóban vannak, ezek alkothatják a kö- I

f L ——----J i