1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
98
, r _____n " Állagromlás figyelhető meg más területeken is, főleg a peremkerületek egyes családiházas részein, ahol a gyakorlatilag magánerőből történő korszerüsitést sok helyen infrastrukturális hiányosságok /pl. a csatornázás hiánya/, a környezeti ártalmakat okozó ipari üzemék közelsége /pl: Kőbánya, Pesterzsébet egyes rés/i i/ vagy a régóta fennálló épitési tilalmak akadályozták /Pesterzsébet, Rákospalota, Pestújhely egyes részei/. A jelenlegi lakóterületek elméleti kapcitása a BVSZ előírásai alapján A budapesti lakóterületek jellemezhetők még annak kimutatásával, hogy az érvényes övezeti terv, és Budapesti Város- rendezési Szabályzat területi lehatárolása, illetéleg előírásai alapján hány lakos helyezhető el a főváros területén. A végzett számítások szerint a teljes lakóterület közcsatornával történő ellátása esetén 3,025.000 lakos lenne elhelyezhető. Ha a családiházas /05-ös/ övezetet csatornázás nélkül számoljuk, akkor is 2,170.000 lakos férne el. Tekintettel arra, hogy a 05-ös övezet részben már csatornázott, további részek pedig csatornázhatóak, még az ott lévő ipari üzemek és parkterületek levonása esetén is reálisan kb 2,500.000 lakos elhelyezésével lehetne számolni a jelenlegi lakóterületeken. /A közutak és a lakóterületi intézmények területe a számításban eleve benne volt./ Mindezek szerint a jelenlegi lakóterületek is jelentős tartalékokat mutatnak a fővárosban. Ezek a tartalékok azonban több ok miatt nehezen érvényesíthetőek. Egyes területeknél a kedvezőtlen adottságok /mélyfekvésü terület, meredek hegyoldal, távvezeték, stb/ akadályozzák az elméleti telítődést. Más területeken érvényesül ez a lehetőség, de - a magánépitkezések miatt - általában meglehetősen lassan. Végül az ellátási igények emelkedése, a lakáshelyzet javulása /a laksürüség csökkenése/ ellensúlyozza az uj építkezések népességnövelő hatását. A város beépített területének kiterjesztése mind a létesítés, mind a városüzemeltetés számára többletköltségeket jelent. Az ÁRT felülvizsgálatánál az anyagi, pénzügyi eszközök gazdaságos felhasználásának, a takarékosságnak meghatározó jelentősége volt, ezért bizonyult szükségesnek, hogy a lakóterületek jelenlegi tartalékjait feltárjuk. A vizsgálatok eredményeként arra a megállapításra jutottunk, hogy a lakóterületek kiterjesztése csak korlátozott mértékben szükséges. A lakáshiány mielőbbi felszámolása érdekében ugyanis a koncentrált ■ lakásépítés bontásmentes területeket igényel, ezáltal biztosítható a lakásállomány még szükséges mértékű gyors növelése. Ez az átmeneti időszak — a lakásépítés ütemétől függően — 10-15 évre tehető. Ezt követően a lakóterületek belső tartalékainak igénybevétele a lakásfejlesztés területi igényeit előreláthatóan biztositani fogja. Mindezek mellett azonban — az alternatív fejlesztési lehetőségek céljából — szükséges az uj lakóterületek biztonságos mértékű előirány- , zata. A lakóterületek koncepciója a 2000 — ig tartó hosszutávu tervidőszakra Budapest területén tovább folytatódik az intenzív, tömör városias beépítésű lakóterületek növekedése a koncentrált állami lakástelepités /lakótelep épités/ révén, egyrészt a jelenleg rossz állagú, alacsony beépítésű területek átépítésével illetőleg szanálásával egyrészt üres, másrészt a jelenleg mezőgazdasági területek beépítésével. Budapesti lakóterületei 1990-1995-ig tovább bővülnek az építkezések révén, melyek az időszak végére egy zárt, f nagyjából folyamatos lakótelepi gyűrűt hoznak létre a város külső peremén - a nyugati oldalt kivéve - súlyponttal a város északi felében. A főváros népességi súlypontja valamelyest észak felé tolódik, amit követ a közlekedési hálózat ezirányu bővitése, és a két északi /budai és pesti/ városrész központ továbbépítése Ebben a szakaszban éri el a fővaros a legszélsőségesebb fejlődési állapotát területi értelemben. A külső, lakótelepi jellegű városépítés a mennyiségi lakásigény kielégítése után lényegesen lecsökken, és átadja helyét egy területi értelemben is minőségi tipusu városfejlesztésnek 1990-95 után, azaz a meglévő és elavult területek rekonstrukciós vagy rehabilitációs átépítésének. Ez az átváltás egy ujtipusu fejlesztési minőségbe megváltoztatja a térbeli fejlődés irányát, mert megindítja a kívülről-befelé épités folyamatát, ugyanakkor azzal párhuzamosan megteremti a belső és elavult városrészek átfogó felújításának lehetőségét is. Ebben a belső mozgásban a fejlődés súlypontja a 1 város déli felére, és a belső kerületekre tevődik át. s ___________________ ^ ^ w
