1980. április 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
390
r' i- 42. Széles körben vizsgáltuk a készletállomány finanszirozásá- nak szabályszerűségét. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a gazdálkodók a forgóeszköztinanszirozás klasszikus elemein /forgóalap és forgóeszközhitei/ kivül viszonylag jelentős egyéb forrásokat is bevontak a finanszírozásba. A szabályos igénybevétel /pl. különösen a tanácsi vállalatoknál jellemző fejlesztési alap, árkülönbözeti alap stb./ mellett igen széles körben szabálytalan forrást is igénybe vettek. Több esetben az alapokat későn vagy egyáltalán nem zárolták /pl. tartalékalapot, műszaki fejlesztési alapot, lakásépítési alapot stb/. A szabálytalanságok többségét a szövetke zetnél állapítottuk meg. Jelentősen emelkedett a finanszírozásba bevont idegen források, nevezetesen a szállítóállomány aránya is. Ennek az un. "második hitelezési kör"- nek a kiszélesedése azt eredményezte, hogy 1979-ben több gazdálkodó kisebb-nagyobb fizetési gondokkal küzdött. Kü- lönösen a nagyvállalatoktól kiinduló pénzügyi nehézségek éreztették hatásukat. A termelői árképzés és áralkalmazás szabályszerűségét 15 egységnél vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a vállalatok általában rendelkeznek az ármunkához szükséges belső szabályzatokkal, de ezek több helyen hiányosak, nem követik a jog- szabálymódositásokat és nem megfelelő az összhang a szabályzatok között. Az előző évhez viszonyitva csökkent a hibás kalkulációk száma, de helytelen árképzés miatt négy gazdálkodónál került sor jegyzőkönyv felvételére, jogtalanul elért több le tere dmény miatt / 2,0 MFt/. A kártalanítás részben a vevők, részben az állam felé megtörtént. A belső ellenőrzés változatlanul kevés gondot fordít az ármunka vizsgálatára. fi YyI'Y 3) I Az építőipari dolgozók munkahelyre szállítása cimü témában azt állapítottuk meg, hogy a városi-, helyi közlekedés költségtérítését /buszbérlet/ arra jogosulatlan dolgozónak is ®§i 33° I I »
