1980. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

91

— w , , n- 19 ­árvizek elleni küzdelem a városi élet kezdetéig nyúlik vissza. , A Duna fővárosi szakasza l8?o-es években elvégzett sza­bályozásáig legnagyobb pusztítást a város alatt kelet­kező jégtori.aszok által kiváltott jeges árvizek okozták. Ma már a jégmentes árvizek a mértékadók. A budapesti Dunaszakasz védmüveinek előirt kiépítési szintjét az Országos Vízügyi Hivatal legújabban 1979-ben határozta meg az elmúlt évek kutatásai alapján úgy, hogy az az átlagosan looo évenként várható nyári árvizek ellen megfelelő biztonságot nyújtson. Az árvizszinthez viszonyítva jelenleg mintegy 3o km a veszélyeztetett, árvízvédelmi müvekkel nem kielégítően védett terület. Az itt élő lakosszám jelenleg I60.000 fő. Fővárosunk belső területeinek árvízvédelmi rendszere a múlt század végéig alakult ki, nagyobb hányadában az e- gyébb városi igényeket is kielégítő kétszintes partvé­dőmüvek un. rakpartok formájában. A rakpartok mögötti területeket még beépítésül: előtt feltöltötték, igy az 195o előtti közigazgatási határokhoz tartozó 51,5 km hosszú védvonal.bői mindössze 7 km volt gát jellegű. Nagybudapest megalakulásakor a védvonal hossza 83,6 fkm- -re növekedett. A fővároshoz csatolt településeken az árviz által veszé­lyeztetett mélyfekvésü területeket általában nem töltöt­ték fel, és legfeljebb a korábbi, falusias- kisvárosias jellegű településformák igényeinek megfelelő helyi véd­I müveket építettek. Az ármentesités fejlesztése során a teljes fővárosi part­szakasz védelmének kiépítését kell célul kitűzni. I L J|

Next

/
Thumbnails
Contents