1980. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

91

— w , ,

n- 19 árvizek elleni küzdelem a városi élet kezdetéig nyúlik

vissza. ,

A Duna fővárosi szakasza l8?o-es években elvégzett szabályozásáig legnagyobb pusztítást a város alatt keletkező jégtori.aszok által kiváltott jeges árvizek okozták.

Ma már a jégmentes árvizek a mértékadók. A budapesti Dunaszakasz védmüveinek előirt kiépítési szintjét az Országos Vízügyi Hivatal legújabban 1979-ben határozta meg az elmúlt évek kutatásai alapján úgy, hogy az az átlagosan looo évenként várható nyári árvizek ellen megfelelő biztonságot nyújtson.

Az árvizszinthez viszonyítva jelenleg mintegy 3o km a veszélyeztetett, árvízvédelmi müvekkel nem kielégítően védett terület. Az itt élő lakosszám jelenleg I60.000 fő.

Fővárosunk belső területeinek árvízvédelmi rendszere a múlt század végéig alakult ki, nagyobb hányadában az e- gyébb városi igényeket is kielégítő kétszintes partvédőmüvek un. rakpartok formájában. A rakpartok mögötti területeket még beépítésül: előtt feltöltötték, igy az 195o előtti közigazgatási határokhoz tartozó 51,5 km hosszú védvonal.bői mindössze 7 km volt gát jellegű.

Nagybudapest megalakulásakor a védvonal hossza 83,6 fkm- -re növekedett.

A fővároshoz csatolt településeken az árviz által veszélyeztetett mélyfekvésü területeket általában nem töltötték fel, és legfeljebb a korábbi, falusias- kisvárosias jellegű településformák igényeinek megfelelő helyi védI

müveket építettek.

Az ármentesités fejlesztése során a teljes fővárosi partszakasz védelmének kiépítését kell célul kitűzni.

I L J|