1980. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

81

és figyelembe vermi a Nagymarosi vízlépcső hatását a főváros térsége vízgazdálkodásában.

A főváros vízellátását az ezredfordulóig, esetleg tovább is a Duna mentón telepitett kutakból és célszerűen kiépített felszíni vízkivétel utján kell biztosítani.

Növelni kell az ivoviztermelést uj viznyerőterületek bekapcsolásával, uj kutak és szivóoldali vezetékek, ill. termelő gépházak építésével. A termelő gépházaktól uj fővezetékek építése szükséges, valamint növelni kell az átemelő gépházak kapacitását.

Arányos fejlesztést igényel az elosztóhálózat és a víztároló térfogat, uj medencék és víztornyok megépítésével.

lyóyig t ermelé s

A növekvő vízigénynek megfelelően -de azt mindig megelőzve- az ivóviztermelő kapacitást az 1975. évi 1.197 ezer in/napról 199o-re kb. 1.8oo ezer m/nap tel j. képességre kell emelni. /Az éves víztermelés a 4.sz. melléklet szerint alakul./

k

A főváros jelentős vízbázisai; északon a Szentendrei sziget, illetve a Duna balpart, délen a Csepel sziget.

Az északi vízbázis kiaknázása az V. ötéves tervben befejeződik a Tahi I.-II. vizmü kiépítésével.

Északról csak a Nagyfelszini vizmü rekonstrukciójával biztosítható többlet vízmennyiség. További víznyerő területek kiépítésére csak délen, a Csepel-szigeten kerülhet sor. A déli vízbázis bekapcsolása több ütemben történik. Ezen területről 1978-ban már 122 ezer ms/nap vízmennyiség kitermelésére került sor. Teljes kiépítés

§17 I- 9 «